Bevezetés

Franciaországban a barokk építészet korai szakaszát a Bourbon-ház két első uralkodója, IV. Henrik (1589-1610) és XIII. Lajos (1610-1643) időszaka jelenti, amikor a stílus még erősen kötődött a reneszánsz hagyományokhoz. A barokk virágkora XIV. Lajos uralkodásának (1643-1715) idejére esik, így az érett barokkot Franciaországban XIV. Lajos-stílusnak is nevezik. A francia barokk építészet a szenvedélyes és mozgalmas itáliai barokktól eltérően erősen klasszikus szellemű: a higgadt formálás, a nyugodt arányok és a szimmetria keresése jellemzi. A reneszánsz nyomdokaiba lépő építészetelmélet döntő befolyást gyakorolt az építészek tevékenységére, akik közül többen maguk is jelentős teoretikusok voltak. Az Építészeti Akadémia 1671-ben alakult meg Párizsban, az építészképzés és az elméleti tevékenység mellett az állami megrendelések közvetítése és az építészeti tervek felülbírálása is feladatai közé tartozott. A nagyszámú állami megrendelést külön szervezet, a királyi építészeti hivatal (a bâtiments du roi) irányította.