Köztéri szobrok, pestisemlékek

A Szentháromság tiszteletére 1688-ra építették fel a császárvárosban azt az emlékművet, amelynek építésére I. Lipót tett fogadalmat a Bécset sújtó pestis idején. Az uralkodó példája nyomán a 18. században az egész ország területén épültek hasonló emlékművek. Legtöbbjük felépítésében nagyon hasonló sémát követ: építészeti magjukat háromszögű talapzatra épített, felhőkkel borított obeliszk vagy csavart oszlop alkotja, az emlékművek c Sopron, Szentháromság-emlékmű, 1695-1701. súcsára a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoportot, az oszlopra a Szeplőtelen Szüzet és a mellvédekre, talapzatokra a segítőszentek egész seregét felvonultató szobrokat helyeztek. Leggyakrabban a pestis ellen védő szenteket; Sebestyént, Rókust, Rozáliát, a tűz ellen oltalmazó Flóriánt és a helyi segítő és patrónus szenteket ábrázolták. A csapásokról megemlékező, hálaadó miséket többnyire az emlékműveknél tartották meg, ezért talapzatukon gyakorta alakítottak ki oltárasztalt is.

Az egyik legkorábbi magyarországi példa, az 1701-ben elkészült soproni, a csavart oszlopos típust képviseli. A szenteken kívül homlokoldalán az adományozó, Löwenburg Jakab gróf és felesége, Thököly Katalin térdeplő alakja jelenik meg. Nyugat-Magyarországról érkezett szobrász- és kőfaragómesterek készítették Buda hatalmas Szentháromság-oszlopát (1712-1716), amelyet a lépcsős talapzatra és a korlátra állított szobrokkal együtt eredetileg huszonöt figura díszített. Az említetteken kívül a pesti (1717), a kecskeméti (1742), a veszprémi (1749-1750) és a körmöcbányai (1765) Szentháromság-emlékművek a legjelentősebbek. A korszak Immaculata-emlékein is gyakran szerepelnek a járványok nyomán tisztelt segítőszentek (Zsámbék, 1739; Esztergom, 1740; Gödöllő, 1749; Nyitra, 1750), és a szabad ég alatt, utak mentén elhelyezett feszületek, Flórián-, Donát-, Vendel-, Orbán- és Nepomuki Szent János-szobrok tanúsága szerint a kor embere magát az élet minden területén szentek védelme alá igyekezett helyezni.

A szabadtéren felállított vallásos emlékművek között különleges helyet foglal el a győri Frigyláda-szobor. III. Károly Krisztus keresztáldozatának ótestamentumi előképe, a sérthetetlen frigyláda monumentális emlékével kívánt engesztelést szerezni egyik győri tisztje súlyos szentségtörése miatt, aki a körmenetet vezető pap kezéből kiverte az oltáriszentséget. Az emlékmű tervét, beleértve a szoborcsoport kompozícióját is, a császár udvari építésze, Joseph Emmanuel Fischer von Erlach tervezte meg.