A zsáner fogalma

A zsáner vagy életkép a mindennapi életből vett jelenetek ábrázolásának műfaja. A hétköznapi élet a képek önálló témájaként a reneszánsz idején jelent meg a festészetben, bár a 15–16. században ezek a művek inkább egy-egy sorozat részét alkották és nem egyedi táblaképek voltak. Többnyire valamilyen erkölcsi mondanivalót illusztráltak, közmondást jelenítettek meg. Az ábrázolás lehetett allegorikus, például az életkorok ábrázolásán keresztül az élet mulandóságáról való elmélkedés, vagy egy olyan bibliai téma didaktikus kifejtése, mint a tékozló fiú tivornyázása, amely a bűnös élet következményeire intette a nézőt. A műfaj a 17. századi holland festészetben különösen fontos szerephez jutott: a korabeli Európában mind zsánerképek számát, mind a műfaj legkiválóbb művelőit tekintve, Hollandia a zsánerfestészet első számú központja. A korszak holland festészetének egyik alapvető vonása, hogy a témáknak, a műfajoknak megvoltak a maga specialistái, akik nem konkrét megbízásokra dolgoztak, hanem egymással versengtek a vevők kegyeiért. A festők nagy száma miatt ez verseny egyre erősebbé vált, és a piacból való részesedés megőrzésére legjobb módszernek a specializálódás bizonyult. A festőknek tehát inkább a kereslet törvényeivel kellett szembesülniük, semmint a mecénások elvárásaival. Éppen ezért jól el kellett különülniük versenytársaiktól, s mindegyikük igyekezett kialakítani a maga jól felismerhető festői arculatát, amelyre sajátos témakör és stílus volt jellemző.