Művészet és tudomány, Georg (Joris) Hoefnagel

A virág- és gyümölcscsendéletek önálló műfajjá válását, első lépéseit kísérhetjük nyomon Georg Hoefnagel munkásságában. A humanista képzettségű, tudós festő II. Rudolf megrendelésére illusztrálta a császár örökölt írásmintakönyvét 1594-96-ban. Az írásmintakönyv Bocskay György császári titkár munkája volt, s mintegy 30 évvel korábban, Habsburg Ferdinánd császárnak készült, s magába foglalta az akkor ismert kalligráfiai eredményeket. Hoefnagel illusztrációin is találunk példát a megtévesztően élethű ábrázolás szándékára. A lapokon szereplő, botanikai hűséggel festett növények, gyümölcsök, bogarak és különféle állatok igen plasztikusak, azt az illúziót keltik, hogy nem festették, hanem ráhelyezték őket a lapokra. Az árnyékolás és az a festői fogás, hogy a növények szárát úgy ábrázolta, mintha bele lennének tűzve a lapokba. A lap verso oldalán is megfestette az átszúrt szárat nem előzmény nélkül való. Hoefnagel flamand miniátori képzettségében kereshetjük az egyik előképet. A 15. század végi, 16. század eleji németalföldi miniátor műhelyek, mint pl. Simon Benningé hóráskönyveinek hagyományát folytatta. A hóráskönyvek lapszéli díszei a zarándokutak állomásain gyűjtött jelvények, a helyre jellemző, szimbolikus jelentéssel is rendelkező növények vagy például kagylók hű utánzatai, mintegy emlékkönyvszerűen a zarándoklat souvenirjei, felidézik a meglátogatott szent ereklyék helyét. Georg Hoefnagel ebből a festői körből nőtt ki, de egy másik hatást is felfedezhetünk művészetében. A 16. században a botanika tudománnyá vált, megszaporodtak az illusztrált, rendszerezett növénytani kiadványok, ezek precíz pontosságú ábrázolási módjának átvételét is látjuk az írásmintakönyv díszein. Houfnagel a miniátor művészet egyik ága, a kalligráfia tudománya mellé felsorakoztatta a könyvfestészet másik ágának kiemelkedő eredményét, a festő tudásának különlegességét. II. Rudolf mecénási szemléletét gyűjteménye is mutatta, amelyben a műalkotások mellett a természet alkotásai, kuriózumai, is helyet kaptak. Prágai udvara a természet rejtett törvényeit kutató tudományosság és a művészet, a számunkra már kissé bizarrnak tűnő manierizmus vegyítésének helyszíne volt.