Csendéletek

A barokk nemesi és polgári otthonok egykori berendezéséből szép számmal maradtak ránk a németalföldi festészet hatására népszerűvé vált műfajok produktumai, zsáner- és tájképek, csendéletek és állatképek. A korszak legtehetségesebb magyar csendéletfestője, Bogdány Jakab eperjesi protestáns családból származott, feltehetően Bécsben kezdte meg tanulmányait, majd 1684-ben Hollandiába, a csendéletfestés egyik legfontosabb központjába ment, és néhány évig Amszterdamban működött. 1690 táján Londonba költözött, ahol Mária királynő, III. Vilmos és Anna királyné és az angol arisztokrácia halmozta el megrendelésekkel, és élete végéig sikeres és megbecsült festőként Angliában működött. Virág- és gyümölcscsendéletei, életképszerűen megkomponált madaras képei színkezelésükben, finom technikai megoldásaikban a holland festészet mintáit és stílusát követik. Képeinek szereplői többnyire az angol gyarmatokról származó egzotikus madarak, amelyeket Bogdány az előkelő körökben akkor divatos madárházakban tanulmányozhatott. Effajta művei tulajdonképpen előkelő parkokba helyezett „társasági képek”, amelyeken a szerepeket madarak alakítják.

Bogdány Jakab: Csendélet madarakkal