Az olajkép a 18. sz. második harmadában készült (61×66 cm, London, National Gallery)

Művészetet,tudományt kedvtelésből művelő.

A francia képzőművészeti akadémia művészeinek éves bemutatkozása, melyre először 1699-től a Louvre-ban került sor. 1737-től kezdve a Salon Carré elnevezésű teremben rendezték meg a háromheteskiállításokat, s innen ered a kiállítás elnevezése. A 18. és a 19. században e rendszeres bemutatók nagyközönséget vonzottak, megjelentek a katalógusok és a rendszeres műkritika. Az akadémiai festészet elveit számon kérő zsűri azonban sokáig meghatározta az itt kiállított művek jellegét, így kialakult a kicsit konzervatív, népszerű művészet jellemzésére a szalon-festészet kifejezés, amelynek Magyarországon nagyjából a műcsarnoki-festészet vagy társasági festészet kifejezések felelnek meg.

Magától értetõdõség. Nem mesterséges eszközöket használó.

(1703-1770): francia festő, a 18. sz. - i rokokó festészet jellegzetes képviselője. Népszerűségét, gyors művészi pályafutását kitűnő rajztudással megoldott, könnyedén, csillogóan festett aktjaival, mitológiai és pásztorjeleneteivel érte el. Nem elmélyült művészi mondanivaló kifejezésére törekedett, hanem gyönyörködtetni és elkápráztatni akart. Az udvar, Madame Pompadour, a felső tízezer kegyeltje volt. 1734-től a párizsi akadémia tagja, 1739-ben professzora, 1761-ben rektora és 1765-ben igazgatója lett. Számos palotát dekorált. A beauvais-i szőnyegszövő gyár részére készített kartonokat, később a párizsi gobelingyárnak is dolgozott. 1765-ben királyi festő lett.

Az olajkép 1749-ben készült (London, Wallace Collection). 260×199 cm.