Tananyag választó:
Programzene - Szerzők, zeneszerzők gyűjteménye
Eszköztár:
Hector Berlioz

A programszimfónia létrehozója a francia HECTOR BERLIOZ zeneszerző volt, aki már nem elégedett meg a szólamok tisztán zenei eszközökkel történő megfogalmazásával, - jóllehet a tiszta zenét következetesen a program fölé helyezte. Alkotó módszerében egyaránt helyet kapnak a zenei és a zenén kívüli - főleg költői tartalmak. Így jött létre a XIX. században a Berlioz - féle programzene.

Hector Berlioz
A szimfónia

A szimfónia általában többtételes zenei műfaj, amelynek tételei között a zenekar rövid szünetet tart. A szünet ellenére a hangversenyteremben ilyenkor mégsem tapsolunk, mert a látszatra részekre tagolt muzsika valójában összetartozik. BERLIOZ francia zeneszerző kibővítette a szimfónia keretét. Úttörő művének, az 5 tételből álló Fantasztikus szimfóniának programja reménytelen szerelmének visszatérő látomása. Az a tény, hogy Berlioz programot adott művének, még nem jelent újat, hiszen ezt már láttuk Vivaldinál és Beethovennél is. De az, hogy a szimfónia valamennyi zárt tételében vissza-visszatérjen ugyanaz a zenei motívum, az már új jelenség a zeneirodalomban.

BERLIOZ romantikus zeneszerző, a francia zene forradalmára, nyelvújítója. Nevéhez fűződik a XIX. sz.-i programzene elindulása, új formája. Fantasztikus szimfóniájában először alkalmazta a tételeken végigvonuló vezérmotívumot, amely mindig új hangulatot, érzelmet hoz. Ez az egységet teremtő, visszatérő téma Berlioznál egyedülálló és egyéni. Az elsők között volt, aki a művész legbensőbb érzéseit, szenvedéseit zenei vallomássá, programzenei alkotássá formálta. A programnak nagy jelentőséget tulajdonítva, szinte rákényszeríti a hallgatót, hogy együtt örüljön, együtt szeressen és szenvedjen az alkotóval. Személyes gondolatait, lelkivilágának legmélyebb rezdüléseit tárja elénk. Az 5 tételes zenemű szöveges programja szerint egy szerelmében csalódott művész narkotikus látomásairól, vízióiról szól a szimfónia.

A Fantasztikus szimfónia tételeiben a reménytelen szerelem motívuma rendre visszatér. Figyeljük meg ezt a dallamot! Ennek első része behízelgően kellemes muzsika.

A most következő középrész egy kicsit zaklatott, a végén ismét megnyugszik.

És most következzék ugyanez az első tételből!

Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia – Epizódok egy művész életéből - II. A bál A második tétel címe: A bál. Ide menekül Berlioz, mert felejteni akarja szerelmét. Figyeljük meg, hogy a lendületes keringő dallamát hogyan töri át a reménytelen szerelem motívuma!

A középrész egy kicsit zaklatott, a végén ismét megnyugszik.

A második tétel címe: A bál. Ide menekül Berlioz, mert felejteni akarja szerelmét. Figyeljük meg, hogy a lendületes keringő dallamát hogyan töri át a reménytelen szerelem motívuma!

I. Álmodozások, szenvedélyek

Szerelmének, zenei gondolatokban megfogalmazott képe a „fixa idea”.

Schumann szerint: „...olyan tapadó, kínzó gondolat, amelyet az ember napokig nem képes kiverni a fejéből.”

II. A bál

A művész a zene forgatagába menekül, de ide is követi a „hűtlen kedves”, s elrabolja nyugalmát.

III. Jelenet a mezőkön

A végtelen nyugalmat, a két pásztor furulyázását a feltörő kétely, a féltékenység fertőzi. A távoli mennydörgés, a fülledt csend fojtogatja.

IV. Menet a vesztőhelyre

Álmában megöli hűtlen kedvesét. Halálra ítélik, viszik a vesztőhelyre. Vad indulatú, kísérteties látomásként jelenik meg ismét „Ő”.

V. Boszorkányszombat

Ujjongva vijjogó, ijesztő szörnyek, boszorkányok gyülekeznek temetésre. Gúnyos, félelmetes itt a „kedves” utolsó megjelenése.