Az alapmûveletek egyik elsõ ismert eszköze a világ szinte minden táján 3-4 ezer éve különbözõ formában feltûnõ abakusz volt. Az eszköz igen nagy népszerûségre tett szert, mivel igen nagy sebességgel lehetett rajta elvégezni a négy alapmûveletet.

Görög származású emberek.

Az a módszer, amellyel a számokat egységbe foglalva leírjuk.

Mükénei agyagtáblákon talált írás.

Pitagorasz tanítványai.

Milétosz városában a Kr. e. 7-6. század fordulóján élt, preszókratikus görög filozófus és matematikus. A hét görög bölcs egyike. Gondolatait maga nem foglalta írásba, így az ókori írók műveiből tudunk csak róla. Arisztotelész szerint kedvenc mondata így hangzott: "A legszebb dolog a világon a víz." Tudásának jelentős részét Egyiptomban szerezte, ahol a papokat elkápráztatta azzal, hogy megmondta a piramisok magasságát.

Az ókorban szinte mindenhol az alfabetikus számírások terjedtek el uralkodó számírásként. Ezek lényege, hogy a számokat betűkkel jelöljük, az | vonást például az I betűvel (mert hasonlítanak); de ezen az elemi egységen kívül további egységeket is bevezetünk, ezeket külön betűkkel jelölve. A betűk egymás mellé írása pedig összeadást jelent: így építhető fel additív módon minden szám az „egységek” összeadásával.

Az aranymetszet szabályát Polükleitosz görög szobrász állította fel, amely a tökéletes emberi test arányait fejezi ki számokban 3:5:8:13:21:34. Az aranymetszet az az arány, mely úgy osztja két részre az egészet, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egészhez. Ezek az arányok egyaránt vonatkoznak vonalakra és területre is.

a tudomány és a technika fejlődésével teremtett jobb életfeltételek, anyagi eszközök; a társadalom fejlődésének magasabb foka.

A matematika azon része, mely a térbeli alakzatokkal foglalkozik.

Görög filozófus, matematikus (i.e. 570 - i.e. 500) munkásságából leginkább a róla elnevezett Pitagorasz-tétel ismeretes, ám ez a matematikai formula már Püthagorasz előtt is ismert volt.

Mükénei agyagtáblákon talált írás.

Az írás kialakulásának első lépése a képírás volt. A bonyolultabb fogalmakat azonban ezzel már nem lehetett rögzíteni, így alakult ki a fogalomírás. A láb rajza például egyidejűleg jelenthette az emberi testrészt, valamint a lép és a megy igét. A gyakorlatban viszont idővel ez az írás is nehézkessé vált, hiszen minden fogalomra, tárgyra külön jelet kellett alkotni. A következő lépésben a jeleket egy hangsor jeleként alkalmazták. A kis kör, közepén egy ponttal például a napot jelentette, valamint a nap megnevezésére használt 'ra' hangsort is így jelölték. Ez lett a szó- vagy szótagírás. Így írnak ma is a japánok.

Olyan számrandszer, melynek alapja a 10-es szám.

A geométriából vett esztétikai fogalom; az egyenes vonal a legrégibb építészeti és faragási motivumokhoz tartozott; mennyire használható ki az E. szépészeti célokra, azt legjobban görög műépítészet tanítja. Átvitt értelemben az E. ut a költészetben, főleg a drámában a legrövidebb a kezdet és a vég közt. A drámairó rendesen egyenesen siet célja felé. De itt is megvannak engedve, sőt előirva a kitérések (l. o.). Az eposzban az egyenes ut inkább kerülendő, ugy, mint regényben, Emitt nem kavicsolt egyforma országuton, hanem virányos réteken, emide-amoda kóborgunk és váratlanul érünk célt. E.-ség végre a jellemnek az a sajátsága, mely minden álnokságot, hizelgést, cselszövényt kizár.

A kör középpontját egy bármely más pontjával összekötő egyenes.

Valamely pont helyzetét jelző szám.

Olyan alakzat, amely minden pontja egy bizonyos ponttól (középpont) ugyanakkora távolságra van.

A vonatkoztatási rendszerhez rögzített pontok, vonalak, felületek olyan rendszere, melynek segítségével a test bármely pontjának helye számokkal egyértelműen meghatározható. Fizikában legtöbbször a derékszögű Descartes-féle koordináta rendszert használjuk.

A matematika azon része, mely a térbeli alakzatokkal foglalkozik.

( gör.) sarkigazság, gyakorlati tapasztalatok széleskörű általánosításon alapuló tétel, amelyből valamely tudományos elmélet összes állításai levezethetők, de amelyet az elmélet közvetlenül nem igazol.

Nagy Sándor alapította város a Nílus deltájában Kr. e. 332-ben, itt is temették el az uralkodót. A Kr.e. 3. századra a mediterrán kereskedelem egyik legjelentősebb központja lett, a hellenisztikus kulturális és tudományos élet egyik központja.

A matematika azon része, mely a térbeli alakzatokkal foglalkozik.

Eukleidész tanai.

Latin kifejezés, jelentése: a megkövetelt; követelmény. Bizonyítás nélkül elfogadott sarktétel, alapigazság.

Számtan és számelmélet.

megarai Eukleidész: görög filozófus, matematikus. Eukleidész a megarai iskola megalapítója. Szókratész kivégzése után tanítványainak egy csoportja Megarába menekült Eukleidészhez, aki befogadta őket. Eukleidész egyaránt kapcsolódott a parmenidészi tanokhoz és a szókratészi etikához. Alapvető tétele szerint a jó egy, de sokféle alakban jelenik meg a világban, sok névvel illetik, értelemnek, istennek, észnek (núsz) nevezik. A jó van, ami a jóval ellenkezik, annak egyáltalán nincs léte – vallotta az eleai bölcseletnek megfelőlen. Cicero szerint a jóról szóló elméletük nagyon közeli a platóni tanításhoz (Cicero: Academicae questiones – Akadémiai kérdések II. 42.).

(gör= áthágástúlzás) Gondolatalakzat. A beszélő nagyobb, erősebb jelentősebb jelentésű szavakat és mondatokat használ, mint ami tulajdonképpeni, szó szerinti kifejezésnek megfelelne. ( ezer éve nem láttalak)

A vonatkoztatási rendszerhez rögzített pontok, vonalak, felületek olyan rendszere, melynek segítségével a test bármely pontjának helye számokkal egyértelműen meghatározható. Fizikában legtöbbször a derékszögű Descartes-féle koordináta rendszert használjuk.

Olyan koordináta-rendszer, amely központi szöge nem 90 fokos.

( gör= kihagyás) A szövegösszefüggés és a beszédhelyzet alapján odaérthető, pótolható szóelemek, szavak, mondatok elhagyása. Írásban gyakori, de élőbeszédben még tágabb tere lehet. Stiláris értékkel rendelkezik, gyakran fejez ki érzelmet, indulatot, dinam

A csillagok kutatásával foglalkozó tudományág.

A híres alexandriai könyvtár tudományos munkatársa, később igazgatója volt. Kallimakhosznak, a hellenisztikus költészet vezéralakjának volt a tanítványa, később azonban eltávolodott tőle, mivel - Kallimakhosszal ellentétben - szorgalmazta a visszatérést a homéroszi nagyepikához.

A matamatika kordinátákkal és geometriával foglalkozó ágazata.

A testen áthaladó olyan egyenes, melyre a test pontjait tükrözve ugyanazt a testet kapjuk.

Példa, példázat. Olyan elbeszélés, tanító mese, amely valamely erkölcsi igazságot példáz. A parabola jellemzője, hogy a mindennapi élet viszonyaiból merített.

Összetevőkre nem bontható anyagok.

( gör.) sarkigazság, gyakorlati tapasztalatok széleskörű általánosításon alapuló tétel, amelyből valamely tudományos elmélet összes állításai levezethetők, de amelyet az elmélet közvetlenül nem igazol.

Hippokratész egyik műve.

A matematika azon része, mely a térbeli alakzatokkal foglalkozik.

A háromszögek szögeinek kapcsolatával foglalkozó tudományág.

megarai Eukleidész: görög filozófus, matematikus. Eukleidész a megarai iskola megalapítója. Szókratész kivégzése után tanítványainak egy csoportja Megarába menekült Eukleidészhez, aki befogadta őket. Eukleidész egyaránt kapcsolódott a parmenidészi tanokhoz és a szókratészi etikához. Alapvető tétele szerint a jó egy, de sokféle alakban jelenik meg a világban, sok névvel illetik, értelemnek, istennek, észnek (núsz) nevezik. A jó van, ami a jóval ellenkezik, annak egyáltalán nincs léte – vallotta az eleai bölcseletnek megfelőlen. Cicero szerint a jóról szóló elméletük nagyon közeli a platóni tanításhoz (Cicero: Academicae questiones – Akadémiai kérdések II. 42.).

A háromszögek szögeinek kapcsolatával foglalkozó tudományág.

A körbe írt négyszög átlóinak szorzata egyenlő a szemközti oldalak szorzatának összegével.

(i.sz. 83-161) egyiptomi csillagász, aki a Földet állította a mindenség középpontjába. Geocentrikus világképe másfél évezreden keresztül fennmaradt. Csillagászati megfigyeléseken alapuló modellje segítségével képes volt az égitestek mozgását előre kiszámítani.

A csillagok kutatásával foglalkozó tudományág.

A matematika azon része, mely a térbeli alakzatokkal foglalkozik.

"Nagy gyűjtemény", Ptolemaiosz műve.

(i.e. 180-125) görög matematikus és csillagász, a gömbháromszögekkel kapcsolatos trigonometriával foglalkozott. Meghatározta a Hold hónap hosszát, a földrajzi helymeghatározást csillagászati alapokra helyezte.

Spártai király.

(i.e. 310-230) görög csillagász, meghatározta a Nap-Föld és a Hold-Föld távolságot, kimutatta, hogy a Nap jóval nagyobb, mint a Hold. Méréseiből elsőként következtetett napközéppontú világképre. Elmélete miatt száműzték Görögországból. Nevéhez fűződik még annak felismerése, hogy a hold fénye a Napból származik. Hipotézise feledésbe merült.

A csillagok kutatásával foglalkozó tudományág.

A háromszögek szögeinek kapcsolatával foglalkozó tudományág.

Olyan geometria alakzat, amelynek három oldala és szöge van.

Az algebrai egyenletek elmélete.

A matematika azon része, mely a térbeli alakzatokkal foglalkozik.

I. sz. IV. században élő alexandriai tudós, aki Synagógé (Gyűjtemény) című munkájában összegyűjtötte az addigi geometriai ismereteket.

A projektív geometria általánosítással levezethető az euklideszi geometriából, mégpedig úgy, hogy a projektív síkot végtelen távoli térelemekkel kiegészített euklideszi síkként értelmezzük.

Alexandriai Papposz könyve, amelyben összegyűjtötte nagy előadeinek kutatási eredményeit a kúpról.

Ha két egyenesen adott három-három különböző pont, A, C és E, illetve B, D és F, továbbá a AB és DE egyenesek metszéspontja G, BC és EF metszéspontja H, végül CD és FA metszéspontja I, akkor a G, H, I pontok egy egyenesen vannak. A legtöbbször az ábrán látható sorrendben szokták a pontokat elhelyezni, mert így kisebb az ábra, de a tétel független a sorrendtől.