Római író, filozófus.

Francia tudós, természetkutató. 999-ben II. Szilveszter néven pápa lett.

Számtan és számelmélet.

Kapcsolástan, a matematika az a része, mely a tárgyaknak (elemeknek) összeállíásait (komplexióit) csupán arra nézve vizsgálja, hogy hány tárgyat és mily sorrendben tartalmaznak.

A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, mely a Szentíráson, azaz a Biblián kívűl elsősorban a nagy ókori görög filozófus, Arisztotelész s még inkább kommentátorainak munkásságára épít.

Matematikával foglalkozó tudós.

Skót matematikus. Az ún. Napier-csontok segítségével gépesítette a szorzás műveletét. Ő volt a logaritmus egyik feltalálója.

(1552. február 28.—1632. január 31.): matematikus.

Francia matematikus. Foglalkozását tekintve jogász volt. Fiatal korában támadt egy ötlete új csillagászati elmélethez, amely a kopernikuszi rendszert fejlesztette volna tovább. Ennek érdekében kezdett el a matematikával foglalkozni. Tehetséges emberként kezdetben jogászként is sikeres pályája volt. III. Henrik, majd IV Henrik francia király ügyésze és tanácsosa volt.

Bármely pozitív valós szám egyértelműen felírható valamely 1-től különböző pozitív valós szám hatványaként. Egy számnak egy adott alapra vonatkozó hatványkitevőjét a szám adott alapú logaritmusának nevezzük.

Matematikával foglalkozó tudós.