Tömegjelenségeknek azokat a jelenségeket nevezzük, amelyek nagy számban mennek végbe egy időben vagy sokszor megismételhetőek. Ilyen például az atomi bomlás, vagy a szerencsejátékok.

Az egyes adatok előfordulásának számát a gyakoriság mutatja, amelyet gyakorisági diagrammon, más néven hisztogramon ábrázolhatunk.

Sokszor előfordul, hogy nagy mennyiségű adat esetén az adatokat nem soroljuk fel egyesével, hanem osztályokba soroljuk őket, így jobban áttekinthetők, jellemezhetők, bár bizonyos részek elvesznek. Egy adat két osztályban nem jelenhet meg, de mindegyik adat megjelenik valamelyik osztályban.

Más néven átlagos eltérés. A leíró statisztikában az adatok jellemzésének egyik eszköze, amely az adatok számtani átlagától való eltérésein keresztül jellemzi a szórást. Jele : (delta). Legyen a számtani átlag jele , az adataink pedig rendre . Az abszolút eltérés: , tehát az adatok számtani közepétől való eltérések abszolútértékeinek számtani átlaga, amely azt mutatja meg, hogy az adatok átlagosan mennyire térnek el az átlaguktól. Azért kell az abszolút értéket venni, mert egyébként az eltérések összege 0.

Más néven variancia. A valószínűségi változó felvett értéke és várható értéke közötti eltérés négyzetének várható értéke; szórásnégyzetének szokásos jelölésével, D²( )-vel : D²( ) = M[( - M( ))²]

Matematikai statisztikában az adatok egy szám köré csoportosulnak, de lehet hogy van kiugró adat ami legkisebb vagy legnagyobb adathalmazban. Ezeket el szokták hagyni mert valószínűleg rossz mérés adatok ezek, de van olyan eset amikor ne lehet elhagyni őket.

A számsokaság legnagyobb és legkisebb számának különbségét terjedelemnek nevezzük.

Más néven átlagos eltérés. A leíró statisztikában az adatok jellemzésének egyik eszköze, amely az adatok számtani átlagától való eltérésein keresztül jellemzi a szórást. Jele : (delta). Legyen a számtani átlag jele , az adataink pedig rendre . Az abszolút eltérés: , tehát az adatok számtani közepétől való eltérések abszolútértékeinek számtani átlaga, amely azt mutatja meg, hogy az adatok átlagosan mennyire térnek el az átlaguktól. Azért kell az abszolút értéket venni, mert egyébként az eltérések összege 0.

Matematikai statisztikában az adatok egy szám köré csoportosulnak, de lehet hogy van kiugró adat ami legkisebb vagy legnagyobb adathalmazban. Ezeket el szokták hagyni mert valószínűleg rossz mérés adatok ezek, de van olyan eset amikor ne lehet elhagyni őket.