Az egytagú kifejezések szorzásának a legfontosabb esete, amikor két kifejezést szorzunk össze. A soktényezős szorzat erre az esetre vezethető vissza, mivel két egytagú kifejezés szorzata egy egytagú kifejezés; a szorzatot párosítva a következő tényezővel, szép lassan eljutunk az eredményhez.

Két egytagú kifejezés szorzásakor a szorzat együtthatója a tényezők együtthatójának szorzata. Ekkor vesszük fegyelembe a tényezők előjelét is. Itt érdemes megjegyezni, hogy minden egytagú kifejezésnek van együtthatója. Az 1 együtthatót nem szokás kiírni, de adott esetben értelmezni kell; valamint a (–1) együtthatóból csak a „–„ jelet írjuk ki.

Két egytagú kifejezés szorzatánál ügyeljünk arra, hogy ha azonos alapú hatványok szerepelnek, akkor azok összevonhatók. Például .

Ha az egytagú kifejezést törtszámmal szorozzuk, akkor szintén egytagú kifejezést kapunk. A törtszámmal a kifejezés együtthatóját szorozzuk meg. Ha a kifejezés egész vagy racionális együtthatós volt, akkor szintén egész vagy racionális együtthatós kifejezést kapunk. Például .

Ha az egytagú kifejezést tört (racionális) kifejezéssel szorozzuk meg, akkor nem biztos, hogy egytagú kifejezést kapunk. Ez attól függ, hogy a nevezővel lehet-e egyszerűsíteni. Például . Ha az egyszerűsítés nem sikerül, akkor racionális kifejezést kapunk. Például .

Ha az egytagú kifejezést tört (racionális) kifejezéssel szorozzuk meg, akkor sok múlik azon, hogy 1-re egyszerűsíthetjük-e a nevezőt. Ha nem sikerül, akkor racionális kifejezést kapunk. Például .