Egy-egy tört többféle alakban is felírható, például .

Ez azért van így, mert ahányszor több részre osztjuk az egységet, annyiszor több részt kell vennünk ahhoz, hogy ugyanazt a hányadot kapjuk. Az egységet 4 egyenlő részre osztjuk, és az részből 3-at veszünk. Ez pontosan ugyanannyi, mintha például 8 felé osztanánk az egységet, és az részekből 6-ot vennénk stb.

A tört például azt fejezi ki, hogy az 1-et 4 egyenlő részre osztottuk, és ezekből vettünk 3-at. De ugyanennyit kapunk, ha a 3 egészet osztjuk 4 egyenlő részre.

A tört olyan szám, amely – általában két egész szám közötti – osztást vagy arányt fejez ki. Például a azt az arányt fejezi ki, hogy 3 aránylik az 5-höz, vagy azt az osztást, hogy 3:5.

A vegyes tört olyan szám, amely egy egész számból és egy törtszámból áll. Például a olyan tört, amely 3 egészből és -ből tevődik össze. Összeadásnak tekintjük: .

Ha egy tört számlálója nagyobb, mint a nevezője, akkor az a tört 1-nél nagyobb. Az 1 fölötti egész részt leválaszthatjuk, és átírhatjuk vegyestört-alakba. Például: .

3 tortát 5 gyerek között szeretnénk szétosztani. Mennyi torta jut egy gyereknek?
5 részre osztjuk a 3-at. A 3:5 osztást kell elvégezni.
Ha 1 tortát elosztunk 5 egyenlő részre, akkor a torta részét kapjuk. Mind a három gyerek kap mind a 3 tortából - részt. Egy gyerek összesen 3 darab részt kap, azaz részt.

Két egész szám hányadosa is felírható törtalakban. Például a 3:4 hányados a törttel fejezhető ki.

A törtek felírásakor a nevező azt fejezi ki, hogy számlálónyi egységet hány egyenlő részre osztunk.

Két egész szám hányadosa azt fejezi ki, hogy az egyik számot (számláló) hány egyenlő részre osztjuk.