A 4 többszörösei oszthatók 4-gyel. A 25 többszörösei oszthatók 25-tel.
4-gyel azok – és csak azok – a természetes számok oszthatók, amelyekben a tízesek és egyesek helyén álló 2 jegyű szám osztható 4-gyel.
25-tel azok – és csak azok – a természetes számok oszthatók, amelyek 00-ra, 25-re, 50-re, 75-re végződnek, vagyis amelyekben a tízesek és egyesek helyén álló 2 jegyű szám osztható 25-tel.

4-gyel azok – és csak azok – a számok oszthatók, amelyekben a tízesek és egyesek helyén álló 2-jegyű szám osztható 4-gyel.
25-tel azok – és csak azok – a természetes számok oszthatók, amelyekben a tízesek és egyesek helyén álló 2-jegyű szám osztható 25-tel.

Egy szám utolsó két helyiértékének a tízesek és az egyesek helyiértékét nevezzük. Az utolsó két helyiértéken álló kétjegyű szám a tízesek és az egyesek helyiértékén álló két számjegyet jelenti összeolvasva.

Egy szám utolsó három helyiértékének a százasok, tízesek és egyesek helyiértékét nevezzük. Az utolsó három helyiértéken álló háromjegyű szám a százasok, tízesek és egyesek helyiértékén álló három számjegyet jelenti összeolvasva.

A 10-zel, 2-vel és 5-tel való oszthatósági szabályhoz hasonlóan megállapíthatunk más oszthatósági szabályokat. Például akkor és csak akkor osztható 100-zal egy természetes szám, ha a két utolsó számjegye 0. Akkor és csak akkor osztható 20-szal egy természetes szám, ha a két utolsó helyiértékén álló kétjegyű természetes szám osztható 20-szal. Ezek a számok egy páros szám 10-szeresei, tehát az utolsó helyiértékükön 0, az azt megelőzőn páros számjegy áll.

Egy szám akkor és csak akkor osztható 100-zal, ha a két utolsó helyi értékén 0 áll.

Egy szám akkor és csak akkor osztható 20-szal, ha az egyesek helyi értékén 0, a tízesek helyi értékén páros szám áll.

Egy szám akkor és csak akkor osztható 50-nel, ha az egyesek helyi értékén 0, a tízesek helyi értékén 0 vagy 5 áll.

Egy szám akkor és csak akkor osztható 25-tel, ha az utolsó két helyi értékén található kétjegyű szám osztható 25-tel.

Egy természetes szám akkor és csak akkor osztható 8-cal, ha az utolsó három helyi értékén álló 3 jegyű szám osztható 8-cal.

Megfigyelhetjük, hogy
azaz minden helyi értéken álló szám éppen annyi maradékot ad 9-cel osztva, mint amilyen számjegy azon a helyi értéken áll. A számból kivonva olyan számokat, amelyek oszthatók 9-cel, a megmaradó szám 9-cel osztva ugyanazt a maradékot adja. Ezért egy szám 9-cel osztva éppen annyi maradékot ad, mint amennyi a számjegyek összegének 9-cel való osztási maradéka.

Egy természetes szám pontosan akkor osztható 9-cel, ha a számjegyek összege osztható 9-cel.

A 9-cel való oszthatósághoz hasonlóan megfigyelhetjük azt is, hogy egy szám mikor osztható 3-mal. Egy természetes szám akkor és csak akkor osztható 3-mal, ha a számjegyei összege osztható 3-mal. Például: 8232 számjegyei összege 15, és 8232 a 3-nak 2744-szerese. De a 15-ről könnyebben látjuk, hogy osztható 3-mal. Ezt is megvizsgálhatjuk úgy, hogy összeadjuk a számjegyeit: 6.

A 6 osztható 3-mal.

Egy természetes szám akkor és csak akkor osztható 3-mal, ha a számjegyei összege osztható 3-mal.

A 2-vel is és 3-mal is osztható számok többszörösei a 2-nek és a 3-nak is. Minden olyan szám, amely osztható 2-vel és 3-mal, osztható 6-tal is. A 6 többszörösei oszthatók 2-vel, mert a 6 is osztható 2-vel, és oszthatók 3-mal is, mert a 6 is osztható 3-mal.

Egy szám akkor és csak akkor osztható 2-vel is és 3-mal is, ha a számjegyei összege osztható 3-mal, és a szám maga páros.

Egy szám akkor és csak akkor osztható 6-tal, ha 2-vel is és 3-mal is osztható.