Ha a pontdiagramban a pontok helyett a megfelelő magasságú oszlopokkal szemléltetjük az egyes eseteket, akkor oszlopdiagramot kapunk. Az oszlopok szélességét szabadon választhatjuk meg, a szemléltetés céljának megfelelően.

Ha az összetartozó adatokat egy koordináta-rendszerben megfelelő magasságú oszlopokkal ábrázoljuk, akkor oszlopdiagramot kapunk.

Gyakran fordított feladat vár ránk. Látunk az újságban, az interneten, a TV-ben egy grafikont, amire rápillantunk vagy alaposan megnézzük, és információkat szeretnénk nyerni belőle. Le lehet-e olvasni az adatokat egy grafikonról? Ha a grafikon megfelelően ábrázolja az adatokat, akkor igen. De gyakran torzítanak az ilyen grafikonok. A beosztás nem 0-tól indul, nem egyenlő beosztásokat alkalmaznak stb.

Gyakran az a feladat hárul ránk, hogy szemléltessük egy unalmas táblázat adatait. Ekkor el kell döntenünk, hogy milyen ábrázolási módot válasszunk. Mit rajzoljunk fel a diagramra és hogyan? Mekkora vonalakat, téglalapokat rajzoljunk? Stb.