Esemény
A véletlen szituáció valamely kimenetelét eseménynek nevezzük. Például egy pénzérme feldobásakor két esemény lehetséges, az egyik az, hogy az eredmény „fej”, a másik az, hogy az eredmény „írás”. A pénzérme esetében érezzük, hogy ugyanakkora eséllyel bír mindkét esemény, ezért is használjuk a pénzfeldobást két kimenetelű dolgok eldöntésére.
Egy véletlen szituációban lehetnek természetes alapesemények, de meghatározhatunk úgymond származtatott eseményeket is. Az esemény meghatározásakor egy a fontos, az esemény bekövetkeztét a véletlen szituáció lebonyolítását követően egyértelműen kell tudni észlelni. Más szóval egy eseményről egyértelműen kell tudni eldönteni, hogy bekövetkezett vagy sem.
Például ha a dobókocka dobása jelenti a véletlen szituációt, akkor az egyes számok egytől hatig az alapesemények. De emellett meghatározhatok eseményt úgy is, hogy azt mondom, az egyik esemény az, ha az eredmény páros, a másik az, hogy az eredmény páratlan. Ezek más, úgymond származtatott események, nyilvánvalóan más bekövetkezési eséllyel bírnak, mint az alapesemények, de kísérletezésre teljesen megfelelők, hiszen a dobást követően a kimenetel ismeretében mindig el tudom dönteni, hogy a páros dobás mint esemény bekövetkezett vagy sem.
