A körvonalat azok a síkbeli pontok alkotják, amelyek a sík egy adott pontjától adott távolságra vannak. Az adott pont a kör középpontja, az adott távolság a kör sugara. Jelölésére r betűt használjuk.
A latin radius (rádiusz) szó jelentése sugár, innen ered a jelölés.
Sugárnak nevezzük a kör középpontját és a körvonal tetszőleges pontját összekötő szakaszt és ennek a szakasznak a hosszát is.
A körlapot azok a síkbeli pontok alkotják, amelyek a sík egy adott pontjától adott távolságnál nem nagyobb távolságra vannak.
A beszélt nyelvben a kör szót használjuk, és a szövegkörnyezet dönti el, hogy körvonalról vagy körlapról beszélünk-e.

A kör belső pontjait azok a pontok alkotják, amelyeknek a középponttól mért távolsága kisebb, mint a kör sugara. Ezek a körlap azon pontjai, amelyek nincsenek rajta a körvonalon.

A kör külső pontjait azok a pontok alkotják, amelyeknek a középponttól mért távolsága nagyobb, mint a kör sugara. Ezek azok körön kívül eső pontok, amelyek nincsenek rajta a körvonalon.

Ha egy ponthalmazhoz a határozó vonal pontjai hozzátartoznak, akkor azt folytonos vonallal jelöljük. Ha a ponthalmazhoz nem tartoznak hozzá a határoló vonal pontjai, a határoló vonalat szaggatottal jelöljük. Ilyenkor nyílt ponthalmazról beszélünk.