A feladat megoldási menetének vázolása során a második lépés, hogy a logikai lépéssorozat leírása után az ismert matematikai összefüggések felhasználásával leírjuk a számítások tényleges matematikai menetét, az az előjegyezzük az elvégzendő számításokat. Ennek során még szintén érdektelen az egyes mennyiségek konkrét számszerű értéke, sokkal fontosabb a jelölésük. A felhasznált matematikai összefüggéseket, képleteket mindig nevezzük meg az adott lépésnél. A megoldás tényleges kiszámítása csak a következő lépés lesz, itt még csak az elvégzendő műveletek sorozatát írjuk elő magunk számára.
Mint azt látni fogjuk a későbbiekben, a matematikai feladatok megoldása során egyre inkább használunk majd képleteket, jelöléseket, s sokkal kevésbé pontos, számszerű, konkrét értékeket. Ez a fajta un. „formalizmus” segít minket abban, hogy egyre jobban tudjunk figyelni a megoldás logikájára, az egyes mennyiségek közötti összefüggések megértésére, függetlenül a konkrét példában előforduló tényleges, számszerű értékektől.

Végül persze a feladat megoldásának előre haladtával ki kell számítanunk a végeredményt, aminek megvalósítása során elvégezzük a megoldási menetrendben felvázolt matematikai műveleteket és számításokat. Figyelem, mint azt már a korábbiakban is jeleztük, a konkrét számítások elvégzése során a feladatbeli mennyiségek értékeinek felhasználásakor meg kell vizsgálnunk, hogy azok mértékegységüket tekintve összeillők-e. Összeadni pl. csak azonos mértékegységű mennyiségeket lehet, ha ez a feltétel nem teljesül előzőleg valamelyik mennyiséget át kell váltani a másik mennyiség által meghatározott mértékegységre, hogy a műveletet elvégezhessük.