Az egyjegyű szorzótényezővel való szorzást már ismerjük. Ebben egyfelől segítségünkre van a szorzótábla ismerete, másfelől az a módszertan, hogy a többjegyű szorzandó számot helyiértékenként tudjuk szorozni, s összeadni az így kapott résszorzatokat. Ennek a matematikai ábrázolása a következő:

Vegyünk egy példát! Legyen a szorzandó számunk a 3578, és szorozzuk ezt 4-gyel!

A 3578 számot úgy bonthatjuk fel helyiértékekre, mintha ezres, százas, tizes és egyes címletű pénzekből akarnánk kirakni. Ez 3 darab ezres 5 darab százas, és így tovább, aminek a matematikai jelölése az alábbiak szerint néz ki:

Ha ezt az összeget akarjuk megszorozni egy egyjegyű számmal, példánkban 4-gyel, akkor az összeg minden tagját meg kell szoroznunk, s az így kapott részösszegeket összeadnunk.

Ez pedig, vegyük észre nem más, mint az írásbeli szorzás módszerének matematikai kifejtése, amikor is a szorzást helyiértékenként végezzük el, s a részszorzat utolsó számjegyét mindig az adott helyiértéknél adjuk hozzá az eredményhez, a magasabb helyiértékű számjegyet pedig tovább visszük a következő helyiértékek felé. A fenti példánkban ezt csak az első helyiértéken végeztük el, de ugyanígy folytatható lenne a művelet a magasabb helyiértékek felé is.

Itt gyakorlásként mindenki csináljon egy írásbeli szorzást, négyjegyű és egyjegyű számok szorzatának kiszámítására.