Írásbeli kivonáskor a kisebbítendő alá írjuk a kivonandót.A kivonás helyiértékek szerint történik.
Ha valamiért nem kivonni egyik számból a másikat, akkor a következő helyiértékből kell beváltani.
Például:

4-8=?
Ilyenkor a 4-hez beváltunk még egy tízest egyesekre. Így 14-8=6. Ezt a beváltott tízest pedig hozzáadjuk a kivonandó tízeseihez. Azaz 8-(1+1)=8-2=6.

A kivonásban azt a számot, amelyet eredményül kapunk, különbségnek vagy maradéknak nevezzük.

Írásbeli kivonáskor a kisebbítendő alá írjuk a kivonandót. A kivonás helyiértékek szerint történik. Az írásbeli kivonáskor használhatjuk az elvételes kivonás módszerét is.
Például:

0-ból 0, az 0. Így leírjuk a 0-át. 7-ből 3, az 4. Így leírjuk a 4-et. 4-ből 2, az 2. Így leírjuk a 2-őt.

Írásbeli kivonáskor a kisebbítendő alá írjuk a kivonandót. A kivonás helyiértékek szerint történik. Az írásbeli kivonáskor a kipótlásos kivonás módszerét használjuk.
Például:

0-hoz, hogy 0 legyen, nem kell semmi. Így leírjuk a 0-át. 3-hoz, hogy 7 legyen, kell a 4. Így leírjuk a 4-et. 2-höz, hogy 4 legyen, kell a 2. Így leírjuk a 2-őt.