Az implikáció egy logikai művelet. Ha A akkor B vagy jelöléssel A-->B. Csak akkor hamis ha igaz állításból következik hamis.

Olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen el tudjuk dönteni, hogy igaz, vagy hamis, állításnak vagy más néven kijelentésnek nevezzük. Régebben az ítélet elnevezés is használatos volt. Nem állítás például az, hogy Ki írta a Családi kört, hiszen nem kijelentő mondat, vagy az sem, hogy Arany János legszebb verse a Családi kör, mivel nem dönthető el egyértelmű módon, hogy igaz vagy, hamis. Állítás viszont a következő: A Családi kört Arany János írta. Erről egyértelmű módon eldönthető, hogy igaz.

Kúpszerű testek azok, amelyeket megkaphatjuk úgy, hogy egy síkidom kerületén körülvezetünk egy egyenest, amely állandóan illeszkedik egy adott pontra, a síkidom síkján kívüli csúcspontra. A csúcspontnak az alapsíktól való távolsága a test magassága. A csúcsok és az alaplap kerületi pontjait összekötő szakaszok a kúpszerű test alkotói. Ha a kúpszerű test alaplapja sokszög, akkor gúlának, ha az alaplapja kör, akkor kúpnak nevezzük. Ha a kúp minden alkotója egyenlő hosszúságú, akkor azt egyenes kúpnak (vagy forgáskúpnak) nevezzük. Ha a kúp nem minden alkotója azonos hosszúságú, akkor ferde kúpnak nevezzük.

Egy állításra két logikai érték adható vagy IGAZ vagy HAMIS. A két érték egymásnak ellentettjei ebből következik , hogy egy állítás csak az egyik logikai értéket veheti fel.

A legáltalánosabban használt logikai műveletek a negáció(tagadás), a konjunkció( logikai és), a diszjunkció(logikai vagy), az implikáció(ha akkor) és az ekvivalencia.

A -t más Ludolf-féle számnak is szokták nevezni. A Ludolf-féle szám transzcendens és irracionális, így értékét csak megközelítőleg tudjuk meghatározni: körülbelül 3,14.

Olyan sorozat amelyben bármely tag, és az azt megelőző tag hányadosa állandó.

Az a_n, q kvóciensű mértani sorozat n-edik tagja: a_n = a₁q^n-1.

Ha egy sorozatban bármely elem nagyobb vagy egyenlő, illetve kisebb vagy egyenlő, mint a reákövetkező elem, akkor a sorozatot monotonnak nevezzük. Ha bármely elem nagyobb, illetve kisebb, mint a reákövetkező elem, akkor a sorozatot szigorúan monotonnak nevezzük.

A negáció (magyarul tagadás) egy kijelentés tagadása. A P kijelentés negációja: „Nem igaz, hogy P.” Jelölése: . Ha a P kijelentés logikai értéke igaz, akkor P logikai értéke hamis, ha a P hamis, akkor P igaz.

Egyenes kúp esetén, ha vesszük a test tengelymetszetét, akkor a kimetszett két alkotó szögét a kúp nyílásszögének nevezzük.

1202-ben jelent meg a Pisában élő Leonardo Pisanónak, ismertebb nevén Fibonaccinak egy latin nyelvű könyve, amelyet rövidítve Liber abacci címen szoktak emlegetni. Ebben szerepelt először az a nevezetes sorozat, amelyet ma Fibonacci-soroztanak hívnak. Fibonacci eredeti feladata: Hány pár nyúl származik egy évben egyetlen pártól, ha minden pár havonta egy új párt szül, és minden új pár kéthónapos korától kezdve válik tenyészképessé, és közben egyetlen nyúl sem pusztul el?

Véges sok sokszögtartomány által határolt térrész, amely teljes egyenest nem tartalmaz. A határoló sokszögtartományok együttesen poliéderfelületet alkotnak, amelyet röviden szintén poliédernek nevezünk. A határoló sokszögtartományok a poliéder lapjai, síkjuk a poliéder lapsíkja. A poliéder csúcsai azok a pontok, amelyeket legalább három olyan határoló sokszögtartomány tartalmaz, amelyeknek síkja nem megy át egy egyenesen. Ha a két csúcsot összekötő szakasz legalább két különböző lapsíkhoz tartozik, akkor a poliéder éle; ha egyetlen lapsíkban van, akkor lapátló, ha egyetlen testsíkhoz sem tartozik, akkor testátló.

A sorozatok függvények, tehát képüket koordináta-rendszerben ábrázolhatjuk. Az N+ értelmezési tartomány miatt a sorozat képe pontokból áll. A pontok x koordinátái világosan mutatják, hogy azok a sorozat hányadik tagját jelképezik. A tagok változását szemléletesen látjuk.

Egy sorozat megadása történhet utasítással, ekkor szavakkal fogalmazzuk meg a sorozatot. Például a páros számok sorozata, vagy minden negyedik pozitív szám, stb.

A középiskolában Magyarországon általában a számtani és mértani sorozatokat szokták speciális sorozatoknak nevezni.

Azt a csonkagúlát, amelynek az alapja szabályos sokszög és minden oldaléle egyenlő hosszúságú, szabályos csonkagúlának nevezzük.

Számtani sorozatoknak nevezzük mindazokat a sorozatokat, amelyekben (a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége állandó. Ezt az állandó különbséget differenciának (vagy különbségnek) nevezzük, és d-vel jelöljük Ha 0 < d, akkor a számtani sorozat monoton növekedő és alulról korlátos; ha d < 0, akkor a számtani sorozat monoton csökkenő és felülről korlátos; ha d = 0, akkor a számtani sorozat nemnövekvő, nemcsökkenő és korlátos sorozat.

Számtani sorozat megadható a sorozat első tagjával, és tagok közötti különbséggel (rekurzív megadási mód), vagy a számtani sorozat első pár elemének felsorolásával.

Az ax + b alakú elsőfokú, lineáris függvényben az a együtthatót meredekségnek b-t pedig tengelymetszetnek nevezzük. Ekkor a függvény görbéje az y tengelyt a (0; b) pontban metszi.

Háromszög alapú gúla. Szokták még háromoldalú gúlának is nevezni. Szabályos tetraédernek azonban azt a háromoldalú gúlát nevezzük, amelynek minden lapja szabályos háromszög. A szabályos éle azonos hosszúságú.

Az 1/n sorozat konvergens, mivel van olyan ε érték ami után a sorozat k-adik tagja beletartozik, és az őt követő összes tag bele tartozik. A sorozatnak van maximum és minimum eleme. A maximum elem az 1 a minimum elem a 0 ,de ezt soha nem éri el.