Csonkakúp fogalma, jellemzői

Tekintsük a 98. ábrán látható kúpszerű testet. Az alaplapjával párhuzamos síkkal vágjuk két részre. A levágott felső része és az eredeti testCközéppontú középpontos hasonlósági transzformációval egymásba átvihető. A felső rész kúpszerű test, az alsó rész másféle, „csonkakúpszerű testnek” nevezzük.

Ha az eredeti test gúla volt, akkor az alsó részt csonkagúlának nevezzük. (99. ábra) Ugyanilyen módon kúpbólcsonkakúpot kapunk (100. ábra)

a) A párhuzamos síkokban lévő lapokat alaplapnak és fedőlapnak nevezzük. A területükT, illetve t.

b) A csonkagúla palástja trapézokból áll. A csonkakúp palástja kiterítve körgyűrűcikk alakú. A palást területeP.

d) Beszélünk szabályoscsonkagúláról is, ha azt szabályos gúlából hoztuk létre.

Tekintsük a 98. ábrán látható kúpszerű testet. Az alaplapjával párhuzamos síkkal vágjuk két részre. A levágott felső része és az eredeti testCközéppontú középpontos hasonlósági transzformációval egymásba átvihető. A felső rész kúpszerű test, az alsó rész másféle, „csonkakúpszerű testnek” nevezzük.

c) Az eredeti teljes kúp alkotóinak a csonkakúppalástra illeszkedő szakaszát a csonkakúpalkotóinak nevezzük.

e) Ha a csonkakúp létrehozható egyenes kúpból, akkor egyenescsonkakúpnak mondjuk. Ennek minden alkotója egyenlő hosszú, tengelye merőleges az alapkörök síkjára. Az egyenes csonkakúpot forgástestnek is tekinthetjük. Szimmetrikus trapéz szimmetriatengelye körüli forgatásával is előállítható.

f) Ha az egyenes csonkakúpot a tengelyére illeszkedő síkkal metsszük, akkor a síkmetszet szimmetrikus trapéz. Ezt a metszetet szokás tengelymetszetnek is nevezni.