Ha egy test összes oldallapja érintősikja egy gömbnek, akkor a gömb a testet belülről érinti.

Van egy gömbünk ami x sugarú és van egy másik gömbünk ami y sugarú. Ha ezt a két gömböt egymásba teszem és feltételeztük, hogy x>y, akkor x-y lesz a gömbhéj vastagsága.

Egy csonkakúpszerű test térfogata: , ahol m a csonkakúp magassága, T az alaplap t pedig a fedőlap területe.

Ha egy kúpot az alaplapjával párhuzamos síkkal két részre vágunk, akkor az alaplap felöli részt csonkakúpnak nevezzük.

Ha egy gúlát az alaplapjával párhuzamos síkkal két részre vágunk, akkor az alaplap felöli részt csonkagúlának nevezzük.

Ha egy egyenes csonkakúpot alaplapjával párhuzamos síkkal elmetszünk, akkor egy az eredetihez hasonló kúpra és egy egyenes csonkakúpra bontjuk.

A csonka gúla felszíne az alap a palást és a fedőlap összege.

Azt a csonkagúlát, amelynek az alapja szabályos sokszög és minden oldaléle egyenlő hosszúságú, szabályos csonkagúlának nevezzük.

Az egyenes csonkakúp felszíne: , ahol R az alapkör, r fedőkör sugara, a pedig a csonkakúp alkotója.

Ha egy sokszög kerületén körülvezetünk egy egyenest, amely állandóan illeszkedik egy adott pontra, a síkidom síkján kívüli csúcspontra, akkor a keletkező testet gúlának nevezzük. A csúcspontnak az alapsokszögtől való távolságát a gúla magasságának, a kerületi pontokkal való összekötő szakaszait a gúla alkotóinak nevezzük. Ha a gúla alaplapja szabályos sokszög és minden oldaléle egyenlő hosszúságú, akkor szabályos gúlának nevezzük.

Kúpszerű test térfogata: , ahol T az alap területe, m pedig a kúp magassága.

A gúla felszíne: a palást és az alap területének összege; térfogata: , ahol, T az alaplap terület, m pedig a gúla magassága.

Egyenes körkúp felszíne: r (r + a), ahol r az alapkör sugara, a pedig a kúp alkotója.

Kúpnak nevezzük az olyan testeket, amelyeket úgy kapunk, hogy egy kör kerületén körülvezetünk egy egyenest, amely állandóan illeszkedik egy adott pontra a kör síkján kívüli csúcspontra. A csúcs és az alaplap kerületi pontjait összekötő szakasz a kúp alkotója. Ha a kúp minden alkotója egyenlő hosszúságú, akkor azt egyenes kúpnak (vagy forgáskúpnak) nevezzük; ha a kúp nem minden alkotója egyenlő hosszúságú, akkor a kúpot ferde kúpnak mondjuk.

Kúpszerű testek felszíne az alap és a palást területének összege. A=T+P.

Egy síkidom kerületén önmagával párhuzamosan körülvezetünk egy olyan egyenest, amelynek a síkidom síkjával egyetlen közös pontja van. Az így kapott palástfelületet az eredeti síkidomsíkjával és egy vele párhuzamos síkkal elmetsszük. A körülhatárolt térrészt hengerszerű testnek nevezzük. Az alap- és fedőlap síkjának távolságát a hengerszerű test magasságának nevezzük. A körülvezetett egyenesnek az alaplap és fedőlap közötti szakaszát a test alkotójának nevezzük. Ha a hengerszerű test alaplapja sokszög, akkor hasábnak, ha az alaplapja kör, akkor körhengernek (vagy röviden hengernek) nevezzük. Azokat, amelyeknél a körülvezetett egyenes merőleges az alaplap síkjára egyenes hengerszerű testeknek nevezzük, amelyeknél a körülvezetett egyenes nem merőleges az alaplap síkjára, azok ferde hengerszerű testek.

Ha két testhez van olyan sík, hogy valamennyi vele párhuzamos sík belőlük páronként azonos területű síkmetszeteket vág ki, akkor a két test egyenlő térfogatú.

Véges sok sokszögtartomány által határolt térrész, amely teljes egyenest nem tartalmaz. A határoló sokszögtartományok együttesen poliéderfelületet alkotnak, amelyet röviden szintén poliédernek nevezünk. A határoló sokszögtartományok a poliéder lapjai, síkjuk a poliéder lapsíkja. A poliéder csúcsai azok a pontok, amelyeket legalább három olyan határoló sokszögtartomány tartalmaz, amelyeknek síkja nem megy át egy egyenesen. Ha a két csúcsot összekötő szakasz legalább két különböző lapsíkhoz tartozik, akkor a poliéder éle; ha egyetlen lapsíkban van, akkor lapátló, ha egyetlen testsíkhoz sem tartozik, akkor testátló.

Azt a testet, amelyet hat paralelogramma határol paralelepipedonnak nevezünk. A téglatest és a kocka is paralelepipedonok.

Az ax + b alakú elsőfokú, lineáris függvényben az a együtthatót meredekségnek b-t pedig tengelymetszetnek nevezzük. Ekkor a függvény görbéje az y tengelyt a (0; b) pontban metszi.

Forgáskúp felszíne: , ahol r az alapkör sugara, a pedig a kúp alkotója.

A gúla felszíne: a palást és az alap területének összege; térfogata: , ahol, T az alaplap terület, m pedig a gúla magassága.

Azt a gúlát, amelynek az alapja szabályos sokszög és minden oldaléle egyenlő hosszúságú, szabályos gúlának nevezzük.

Háromszög alapú gúla. Szokták még háromoldalú gúlának is nevezni. Szabályos tetraédernek azonban azt a háromoldalú gúlát nevezzük, amelynek minden lapja szabályos háromszög. A szabályos éle azonos hosszúságú.

A test palástját generáló egyeneseket nevezzük alkotóknak.

Egyenes hasáb térfogata egyenlő alapterületének és magasságának szorzatával, azaz V = Tm, ahol T az alaplap területe és m a hasáb magassága.