A háromszög területének kiszámítható a következő képlettel: , ahol a, b és c a háromszög oldalai, s pedig a háromszög kerületének fele.

A terület a síkidomok halmazához rendel egy nem negatív számot, így maga egy függvény, amely teljesíti a következő axiómákat: T(A) > 0, egybevágó alakzatok területe egyenlő, ha egy sokszöget részsokszögekre vágunk szét, akkor a részek területének összege a sokszög területével egyenlő.

Egyenes hasáb felszíne 2T + Tm, ahol T az alaplap síkjának területe, m pedig az egyenes hasáb magassága.

Egy gömb körülírt hengerének felszíne a gömb felszínének másfélszerese. Vagyis a gömb felszíne: A_gömb=A_henger/1,5.

Az ax + b alakú elsőfokú, lineáris függvényben az a együtthatót meredekségnek b-t pedig tengelymetszetnek nevezzük. Ekkor a függvény görbéje az y tengelyt a (0; b) pontban metszi.

Ha egy kúpot az alaplapjával párhuzamos síkkal két részre vágunk, akkor az alaplap felöli részt csonkakúpnak nevezzük.

Forgáskúp felszíne: , ahol r az alapkör sugara, a pedig a kúp alkotója.

A csonka gúla felszíne az alap a palást és a fedőlap összege.

Ha egy gúlát az alaplapjával párhuzamos síkkal két részre vágunk, akkor az alaplap felöli részt csonkagúlának nevezzük.

A gömbszeletnek (régebbi nevén gömb szegmentum) hívjuk azokat a testeket, amelyeket úgy kapunk, hogy egy gömböt egy síkkal két részre vágunk. A gömbszelet a metszősík által kivágott kör (alap) és egy gömbsüveg határolja. Ennek magassága a gömbszelet magassága. A gömbszelet felszíne , térfogata: , ahol R a gömb sugara, a az alapkör sugara, m a gömbszelet magassága.

Négy egyenlő oldalú háromszöggel határolt test.

Egyenes kúp esetén, ha vesszük a test tengelymetszetét, akkor a kimetszett két alkotó szögét a kúp nyílásszögének nevezzük.

A gúla felszíne: a palást és az alap területének összege; térfogata: , ahol, T az alaplap terület, m pedig a gúla magassága.

Azt a testet, amelyet hat paralelogramma határol paralelepipedonnak nevezünk. A téglatest és a kocka is paralelepipedonok.

Véges sok sokszögtartomány által határolt térrész, amely teljes egyenest nem tartalmaz. A határoló sokszögtartományok együttesen poliéderfelületet alkotnak, amelyet röviden szintén poliédernek nevezünk. A határoló sokszögtartományok a poliéder lapjai, síkjuk a poliéder lapsíkja. A poliéder csúcsai azok a pontok, amelyeket legalább három olyan határoló sokszögtartomány tartalmaz, amelyeknek síkja nem megy át egy egyenesen. Ha a két csúcsot összekötő szakasz legalább két különböző lapsíkhoz tartozik, akkor a poliéder éle; ha egyetlen lapsíkban van, akkor lapátló, ha egyetlen testsíkhoz sem tartozik, akkor testátló.

A test palástját generáló egyeneseket nevezzük alkotóknak.

Azt a csonkagúlát, amelynek az alapja szabályos sokszög és minden oldaléle egyenlő hosszúságú, szabályos csonkagúlának nevezzük.

A hasán térfogata Tm, ahol T az alaplap terület m pedig a hasáb magassága.

Van egy gömbünk ami x sugarú és van egy másik gömbünk ami y sugarú. Ha ezt a két gömböt egymásba teszem és feltételeztük, hogy x>y, akkor x-y lesz a gömbhéj vastagsága.

Kúpszerű testek felszíne az alap és a palást területének összege. A=T+P.

Ha egy test összes oldallapja érintősikja egy gömbnek, akkor a gömb a testet belülről érinti.

Háromszög alapú gúla. Szokták még háromoldalú gúlának is nevezni. Szabályos tetraédernek azonban azt a háromoldalú gúlát nevezzük, amelynek minden lapja szabályos háromszög. A szabályos éle azonos hosszúságú.

Egyenes henger felszínének kiszámítására a következő összefüggés határozza meg:A = 2r²π + m2rπ ahol r az alap sugara, m a henger magassága és A henger felszíne.

Ha két testhez van olyan sík, hogy valamennyi vele párhuzamos sík belőlük páronként azonos területű síkmetszeteket vág ki, akkor a két test egyenlő térfogatú.

Az egyenes kúp alapja kör vagy ellipszis. Palástot az alap és a csúcspont határolja. Egyenes kúp esetében a magasságvonal az alap középpontjára állított merőleges.

Kúpszerű testek azok, amelyeket megkaphatjuk úgy, hogy egy síkidom kerületén körülvezetünk egy egyenest, amely állandóan illeszkedik egy adott pontra, a síkidom síkján kívüli csúcspontra. A csúcspontnak az alapsíktól való távolsága a test magassága. A csúcsok és az alaplap kerületi pontjait összekötő szakaszok a kúpszerű test alkotói. Ha a kúpszerű test alaplapja sokszög, akkor gúlának, ha az alaplapja kör, akkor kúpnak nevezzük. Ha a kúp minden alkotója egyenlő hosszúságú, akkor azt egyenes kúpnak (vagy forgáskúpnak) nevezzük. Ha a kúp nem minden alkotója azonos hosszúságú, akkor ferde kúpnak nevezzük.

Egyenes hengerszerű test felszíne: 2T + Tm, ahol T az alaplap terület, m pedig a hengerszerű test magassága.