Egy esemény valószínűsége P(X=k)=∑_(k=0)ⁿ▒〖(n¦k) x^k a^(n-k) 〗. Ha egy véletlen mennyiség a 0, 1, 2, …, n értékeket az előbb meghatározott eséllyel veszi fel, akkor ezt a véletlen mennyiséget binomiális eloszlásúnak nevezzük. A p értéket az eloszlás paraméterének nevezzük.

Egy adott véges számú sokaságból kiválasztott – véges számú – egységek összessége. A minta elemszáma mindig kisebb, mint maga az alapsokaság. Ha e kettő megegyezik, akkor cenzusról beszélünk.

Az A és B események összegének nevezzük és A + B-vel jelöljük azt az eseményt, amely pontosan akkor következik be, ha az A és B események közül legalább az egyik bekövetkezik. Például, ha szabályos kockadobáskor A jelenti azt az eseményt, hogy 1-et vagy 2-t, B pedig azt, hogy 3-at dobunk, akkor A + B az hogy 1, 2 vagy 3-at dobunk.

Az A és B események szorzatának nevezzük, és AB-vel jelöljük azt az eseményt, amely pontosan akkor következik be, ha A és B is bekövetkezik. Példa. Szabályos kockadobáskor jelentse A azt az eseményt, hogy 1-t vagy 2-t dobunk, B pedig azt, hogy 2-t vagy 3-at dobunk. Ekkor AB az az esemény, hogy 2-t dobunk. Az események szorzása kommutatív és asszociatív is. Az A és B események szorzatának nevezzük, és AB-vel jelöljük azt az eseményt, amely pontosan akkor következik be, ha A és B is bekövetkezik. Példa. Szabályos kockadobáskor jelentse A azt az eseményt, hogy 1-t vagy 2-t dobunk, B pedig azt, hogy 2-t vagy 3-at dobunk. Ekkor AB az az esemény, hogy 2-t dobunk. Az események szorzása kommutatív és asszociatív is.

Az elemi események összességét eseménytérnek nevezzük.

Olyan esemény, amely soha nem következik be. Például szabályos hatoldalú kocka dobásakor lehetetlen például, hogy negatív számot dobjunk.

Véletlen jelenségnek nevezzük azokat a jelenségeket amiket előre nem tudunk meghatározni vagy túl komplexek ahhoz, hogy meg tudjuk határozni. Ezekkel az eseményekkel foglalkozik a matematikai statisztika és valószínűségszámítás.

Biztos eseménynek nevezzük az olyan eseményt, amely biztosan bekövetkezik. A biztos esemény valószínűsége 1. Például: Szabályos hatoldalú kocka feldobásakor legyen A az az esemény, hogy 10-nél kisebb számot dobunk. Ez biztosan bekövetkezik, s így P(A) = = 1.

Elemi események egy halmazát eseménynek nevezzük. Példa: szabályos hatoldalú kocka feldobásakor a lehetséges eredmények hat elemi eseményt határoznak meg: 1, 2, 3, 4, 5 és 6. Legyen A az az esemény, hogy páros számot dobunk. Ez az 2, 4 és 6 elemi események halmaza.