Biztos eseménynek nevezzük az olyan eseményt, amely biztosan bekövetkezik. A biztos esemény valószínűsége 1. Például: Szabályos hatoldalú kocka feldobásakor legyen A az az esemény, hogy 10-nél kisebb számot dobunk. Ez biztosan bekövetkezik, s így P(A) = = 1.

Elemi események egy halmazát eseménynek nevezzük. Példa: szabályos hatoldalú kocka feldobásakor a lehetséges eredmények hat elemi eseményt határoznak meg: 1, 2, 3, 4, 5 és 6. Legyen A az az esemény, hogy páros számot dobunk. Ez az 2, 4 és 6 elemi események halmaza.

Olyan esemény, amely soha nem következik be. Például szabályos hatoldalú kocka dobásakor lehetetlen például, hogy negatív számot dobjunk.

Az elemi esemény olyan esemény ami bekövetkezhet a kísérlet alatt. Az összes elemi esemény alkotja az esemény teret.

Véletlen jelenségnek nevezzük azokat a jelenségeket amiket előre nem tudunk meghatározni vagy túl komplexek ahhoz, hogy meg tudjuk határozni. Ezekkel az eseményekkel foglalkozik a matematikai statisztika és valószínűségszámítás.

A klasszikus valószínűségszámítás megalapozói olyan kísérleteket vizsgáltak, amelyeknek véges számú lehetséges kimenetele van és ezek mindegyike egyformán valószínű, mint például a szabályos pénzérme vagy szabályos kockadobásával kapcsolatos feladatok. Ezekben tetszőleges A esemény valószínűsége azon elemi események száma, amelyek bekövetkezése esetén A bekövetkezik, osztva az összes esetek számával. Ezt úgy is szokták megfogalmazni, hogy . Mivel a kedvező, illetve az összes esetek számának meghatározása általában kombinatorikus feladatra vezet, az ilyen módon kiszámított valószínűséget szokták kombinatorikus valószínűségnek is nevezni.

Egy adat gyakorisága megmutatja, hogy hányszor fordul elő az összes adat között. Például a 2, 2, 2, 3, 4, 5, 5, 5, 7 adatsokaságban a 2 és az 5 gyakorisága 3, a3, 4 és 7 gyakorisága 1.