A sinx függvény bevezetése
A szögeket gyakran fokokban adjuk meg, de radiánokban is megadhatjuk. Amikor azt mondjuk, hogy „minden szögnek” létezik szinusza, azt úgy is érthetjük, hogy minden valós számhoz (mint radiánban megadott szöghöz) tartozik pontosan egy szinuszérték.
A szinusz szögfüggvényt és a többi szögfüggvényt is tekinthetjük egy-egy típusú függvénynek.
Az eddig megismert függvények után újabb függvényeket ismerünk meg, a trigonometriai függvényeket.
Az függvényt szinuszfüggvények nevezzük.
Értelmezési tartományát már megadtuk: . Értékkészletének megállapításához gondoljunk a hozzárendelési szabályára. Az x szöggel (x-et argumentumnak is nevezzük) elforgatott egységvektor y koordinátája a . Ennek legnagyobb értéke: 1, a legkisebb értéke: -1. Ebben az intervallumban minden értéket felvesz. Tehát értékkészlete a intervallum.
Az függvényt periodikusnak mondjuk, ha létezik olyan konstans, hogy minden x-re fennáll
és
egyenlőség. Ha p a legkisebb olyan szám, amelyre ez teljesül, akkor a p konstanst az f függvény periódusának nevezzük.
A negatív szögek szögfüggvényeinél láttuk, hogy . Ebből a sin függvény képének egy fontos tulajdonsága következik.
Tekintsük a sin függvény képének egy pontját, az pontot. Az ellentettjénél, -nál is értelmezve van a függvény, ott a függvényérték: , ez azonban egyenlő -val. Ezért az ponttal együtt a ( ; ) is pontja a sin függvény képének. Ez a két pont egymásnak az origóra vonatkozó tükörképe.
Megállapításunk a szinuszfüggvény képének bármely pontjára igaz, tehát a szinuszfüggvény képe középpontosan szimmetrikus az origóra. Ez a középpontos szimmetria az ábráról is látszik. Ezt a tulajdonságot röviden úgy mondjuk, hogy a szinuszfüggvény páratlan.
Kapcsolódó animációk