Felbontás egyállású vektorok esetén
Ha adott az egyállású a és b vektor, és egyik sem 0, akkor sejtjük, hogy az egyik a másiknak a skalárszorosa. Ezt úgy láthatjuk be, hogy megmutatjuk, hogyan írható fel az egyik a másik számszorosaként.
Legyen a és b egyállású és azonos irányú két vektor. Az ábrán a nagyságukat is látjuk. Egységvektoruk azonos: , ebből . Ugyanezzel a gondolatmenettel dolgozhatunk ellenkező irányú vektorok esetén is.
Ha adott az a és a vele egyállású b vektor (
), akkor az a vektorból a b vektor skalárral történő szorzással előállítható,
azonos irányú a és b esetén:
,
ellenkező irányú a és b esetén:
.
Felbontás nem egyállású vektorokkal
Adottak az a és b nem egyállású vektorok és a velük egysíkú v vektor.
Felmerül a kérdés, hogy megfordíthatjuk-e az előző fejezetben látott eljárást. Felírhatjuk-e a v vektort az a és b vektorok lineáris kombinációjaként? Ezt a kérdést az alábbi módon is megfogalmazhatjuk:
A v vektor felbontható-e az a és a b vektorokkal egyállású összetevőkre?
Az ábrán az ott megadott a, b, valamint v vektorokkal ezt megtettük. A v vektort felbontottuk a-val és b-vel egyállású összetevők összegére:
.
Más esetben is megtehetjük ezt?
Az előbb látott módon mindig szerkeszthetünk paralelogrammát, ha a és b nem egyállású, és a velük egysíkú v vektor mindig felírható alakban, és ilyen alakban csak egyféleképpen írható fel.
Ha adott az a és b nem egyállású vektor, akkor bármely, velük egysíkú v vektor egyértelműen felbontható az adott vektorokkal egyállású összetevőkre, azaz egyértelműen felírható
alakban, ahol
,
.
Szokásos elnevezések a v vektor előző felbontásánál:
az a és b vektorok bázisvektorok,
az
és
pedig komponensek.