A szamár megirigyelte a kiskutya módját: neki szabad volt a legszebb szobába bemenni, a legszebb vánkosra ráfeküdni, s egész nap csak heverészett, nem dolgozott semmit - mégis mindennek a javát kapta. Neki meg csak kóró s tüske jut! Egy nap meg is kérdezte a kutyát: - Mondd, te kutya, mért szeret úgy téged a gazdasszony? - Mert tudok farkat csóválni, két lábon szolgálni - felelte a kiskutya. - Na, ez nem nehéz dolog, majd én is megpróbálom - mondta a szamár. Aztán csak térült-fordult a konyha körül, s mikor éppen nyitva volt az ajtó, besomfordált. A gazdasszony éppen kevert-kavart valamit a tűzhelyen, nem vett észre semmit. De hamarosan volt mit észrevenni! A szamár két lábra állt a háta mögött, a farkát billegette, a lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. S mivel ugatni nem tudott - egy hatalmasat iázott. A gazdasszony úgy megijedt, hogy egyszerre három tányért tört össze. Aztán fogta a porolópálcát, és kiverte a szamarat a konyhából. Szegény szamár máig is töri a fejét, hogy miért kapott ő verést azért, amiért a kutyának dicséret jár.

A szamár és a kiskutya

Farkát csóváló kiskutya

Szamár az ólban

Szamár a konyhában