A magyar helyesírás betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. A helyesírási alapelvek közé tartozik a kiejtés szerinti írásmód. A kiejtés elve értelmében a kiejtett szó hangjait a nekik általában megfelelő betűkkel jelöljük. A szóelemző írásmód értelmében a toldalékos szavakon a toldalékok, az összetett szavakban az összetétel tagjai világosan felismerhetők (szénpor, vasgyár). Az egyszerűsítés elvét alkalmazzuk, ha kéttagú mássalhangzóra végződő szavak véghangját megkettőzzük, és a kettős mássalhangzónak csak az első
tagját írjuk hosszan (mennyi, hosszú stb.). A hagyomány elve lehetővé teszi, hogy a régies családnevek eredeti írásképét megtartsuk (Kossuth, Batsányi).
kiejtés
Hangok, szavak hangalakjának megszólaltatása. | hagyomány
Közösségben továb élő szokás, ízlés, felfogás, szellemi örökség. | értelemtükröző
A magyar helyesírás egyik sajátossága, amely arra utal, hogy írásunk tükrözi a magyar nyelv rendszerét. |