A nyelvek közti hasonlóság (ház szavunk német megfelelője: Haus) vizsgálata során nem csak a nyelvrokonságra derülhet fény. Két nyelv akkor is hasonlíthat egymásra bizonyos mértékig, ha nem rokonok. A szókészlet egyezéseinek oka lehet a véletlen hasonlóság vagy a szókölcsönzés ( az iskola a latin schola - ejtsd: szkhóla - átvételével került nyelvünkbe) . A szomszéd népek nyelve különösen nagy hatással lehet egymásra. Nemcsak szavakat kölcsönöznek egymástól, hanem a nyelvtani rendszerük is hasonlóságot mutathat. A magyar nyelvben pl. sok a német és a szláv jövevényszó, mert ezeknek a népeknek a szomszédságában élünk. Nyelvtani rendszerünk néhány furcsasága is idegen hatással magyarázható.Például:
a) az el kell mennem szerkezet helyett az erdélyi magyarság körében általános az el kell menjek változat a román nyelv hatására, vagy Sopron környékén német hatásra gyakori az el kellek menni vö. ich muß gehen, el kellesz menni stb. forma;
b) az ún. terpeszkedő kifejezések megjelenése többnyire német befolyással magyarázható.

A nyelvföldrajz (areális nyelvészet) , amelynek alapvető feladata a nyelvi jelenségek térbeli eloszlásának tanulmányozása, a szomszédos népek nyelve közti kölcsönhatásokkal is foglalkozik.

A nyelveket a nyelvrokonságtól függetlenül, más szempont szerint is osztályozhatjuk. A nyelvtipológia aszerint csoportosítja őket, hogy nyelvtani rendszerükben milyen sajátosságok figyelhetők meg. A több ezer éves különélés során az azonos ősnyelvből származó nyelvek annyira eltávolodhatnak egymástól, hogy ma már nem feltétlenül tartoznak egy nyelvtípusba. Az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó orosz nyelvnek pl. gazdag ragozási rendszere van, ezzel szemben a vele rokon angolban alig vannak végződések. Ennek ellenkezőjére is találunk példát: az egymással rokonságban nem álló nyelvek nyelvtani szerkezete hasonlíthat egymáshoz. A japánban és a magyarban egyaránt a családnév után használják az utóneveket. Ha a nyelvrokonság bizonyítására használatos szempontok közül valamelyiket kiemeljük - pl. csak a szókészletet vagy csak a nyelvtani szerkezeteket hasonlítjuk össze -, téves következtetésekre juthatunk. A nyelvrokonság és a nyelvtípus összetévesztése vezethetett többek között a holt sumér nyelvnek a magyarral való alaptalan rokonításához.