Azonos valóságdarabra utaló jelentéselemek vannak a szomszédos mondatokban:
a) "Minden egység érintéstől jön létre. A megszentelés érintés. Az érintés jele annak, hogy két, addig különlévő dolog eggyé vált. Az ember a világot a talpával érinti folyamatosan; a megszentelt ember mezítlábas." BÓNA LÁSZLÓ
b) "Estefelé együtt üldögélek Kis Ferenccel. A család többi tagjai szomszédokhoz mentek látogatóba. Kiséknél ugyancsak nőuralom van. Kis Ferenc úgynevezett papucs. Jól áll neki ez a szerep, mert világéletében mindig szelíd ember volt. Soha még csak nem is verekedett..." NAGY LAJOS
c) "Odatelepedtek az egyik csoport közé s lecsüggedten tanakodtak. Varga maga alá szedett lábakkal és hegyesen, mint a címtáblákra festett törökök, ült az egyik láda tetején. Látszott rajta, hogy neki van keseredve, félrehúzódott a beszélgetők közül s csak néha szólt bele a vitába. Indulatosan beszél s bántó gúnyolódás van a szavaiban." KASSÁK LAJOS
d) "Tudja, hogyan nézem én a Balatont? Elfordulok, amikor a vonat mellette megy. Általában mindig befelé fordulok a kupéban. Én nem azért ülök az ablak mellé, hogy kinézzek, hanem hogy befelé forduljak. Én már harminc év óta fordulok befelé, ha jönnek a tájak." NAGY LAJOS
e) "Nagyapa megint elitta a szilvalét a takarékszövetkezeti előadó elől. Disznókolbásszal lágyítsd a szívét." CSIKI LÁSZLÓ
f) "Mindig világgá menekül / innét a szürkeállomány./ De hű marad és helyben ül / mindig a Szürke Állomány." GÖRGEY GÁBOR
g) "Keserű őszi avarszag súlyosodott a nyirkos levegőre, levelek hulltak, ősz volt. A teniszpálya üresen és gazdátlanul ásított és látni lehetett, hogy fű lepte be." WASS ALBERT
h) "Kazimir kaszált. Halkan sercegett a penge, omlott puhán a rend. A hold aranyszálakat szitált ezüstszitából s hűvös harmatszaga volt a csöndnek." WASS ALBERT

• a) ismétlés (bármilyen szintű nyelvi elemet ismételhetünk)
• b) rokonértelműség (nem rokon értelmű szavak előfordulásáról van szó, hanem - ennél tágabban értelmezve a szinonímiát - rokon tartalmú nyelvi egységek fellépéséről)
• c) antonima (az alsóbb nyelvi szinteken megfigyelt ellentétes jelentésnél tágabban értelmezett szembeállítás):
• d) értelmezés vagy parafrázis (az első mondatban szereplő kifejezést magyarázza, részletezi a következő mondat):
• e) körülírás vagy perifrázis (a példa két szomszédos mondatában szereplő körülírás ugyanarra a valóságelemre, a megvesztegetésre vonatkozik)
• f) a szomszédos mondatokban megjelenő azonos alakú elemek (homonimák) gyakran szójáték forrásai
• g) hasonlóság (a két szomszédos mondat tartalma hasonlít, bár a szavak szintjén mást jelentenek)
• h) érintkezés (a metonímiához hasonlatosan kapcsolatban áll a két szomszédos mondat tartalma):

Azonos jelentésmezőhöz tartozó elemek találhatók a szomszédos mondatokban:
a) "A templomot nemrég restaurálták. Ennek során különös gonddal, milliméterről milliméterre fejtették le a vakolatot." (sajtónyelv)
b) "Aztán jön a vasárnap. Tisztálkodás, sorakozás, tejporos amerikai segélykávé, templom, orgona, gyülekezet, prédikáció és a rendőr. Ez a hét leghosszabb napja. Fekete-fehér tiszta ruhás ördögábrázat." (DOBOS LÁSZLÓ)
c) "Végigrepültünk a két hegy között. Egy ideig egy mély patakmeder kanyarait követtük. A szentesi erdő szélén jobbra kanyarodtunk a nádasok felé. Ezen túl már szántóföldek terültek alánk: széles, nagy, sárga színű táblák. ..." (DOBOS LÁSZLÓ)
d) "Épp jókor érkeztünk. A vita az este a háború okairól folyt. Ha ugyan minden este nem arról folyt." (ILLYÉS GYULA)
e) "Mindenféle vírus ellen egyetemesen ható gyógyszerünk nincs. Minthogy a herpeszvírus ellen hatékony készítmény e vírusnak a sejten belüli szaporodását gátolja, az eltérő szaporodású vírusokra magától értetődően nem hat." (sajtónyelv)

• a) rész-egész viszony
• b) ok-okozati viszony
• c) térbeli érintkezés figyelhető meg a szomszédos mondatok jelentéselemei között
• d) időbeli érintkezés figyelhető meg a szomszédos mondatok jelentéselemei között
• e) nem-faj viszony (a metonímia alfajainak tárgyalásakor találkoztunk az érintkezésnek ezzel a fajtájával, s mint szóképet szinekdochénak neveztük)

A jelentésszintű kapcsolóelemek hiánya a textéma szomszédos mondatai között nem feltétlenül jelenti a szövegösszefüggés megszakadását. A jelentésbeli kapcsolatnak ugyanis nem a mondatok, hanem a textéma közvetlen összetevői, a tömbök között kell érvényesülnie. Ennek ellenére a jelentésszintű kapcsolóelemek elmaradása csaknem mindig feszültséget kelt az olvasóban vagy hallgatóban, ezért ezt a jelenséget stíluseszközként is felhasználja a költői nyelv:
"Kiáltoztam, hogy egy lélek / keres / valakit, aki segítsen. / Nem jött válasz. / A köd / minden érthetőt benyálaz."
Az idézet utolsó két mondata között nincsen jelentésszintű kapcsolóelem. A textémát (versszakot) alkotó két mondattömb viszont jelentésbeli kapcsolatban áll egymással a kiáltoztam és a válasz, azaz a közlés motívuma, illetőleg az érthetőtszémán keresztül.
A fenti példákból látható, hogy a jelentésbeli kapcsolóelemeknek két-két szomszédos mondatban nemcsak egy fajtája fordulhat elő, a kapcsolatok át- meg átszövik egymást.
CSOKITS JÁNOS

A morfémák, szavak és szószerkezetek szintjén gyakori poliszémia, szinonímia, homonímia stb. a textémaszinten elég ritka. Már a többjelentésű mondat is ritkaságszámba ment, hiszen a nyelvi szintézis során olyan szintre jutottunk a mondat, de még inkább a textéma megszerkesztésével, amely szinten a szövegkörnyezet hatására az alsóbb szintű elemek több jelentése közül egy jut érvényre. Ha ez nem így lenne, gátolná a megértést. Kivételes esetekben, különleges stílushatás keltése céljából előfordulnak többjelentésű vagy szinonim stb. textémák is.