Az európai átlagember európai mércével mér, s könnyen ítél elhamarkodottan. A beszélt nyelveket többnyire országokhoz köti, ritkán gondol arra, hogy tőlünk távol eső vidékek kontinensnyi országaiban hány nyelvet is beszélnek. Ki gondolná, hogy Indiában 510 millió ember 193 különféle nyelvet beszél, az afrikai kontinens 310 millió lakosa több mint 1200 nyelvet használ, s a dél-amerikai indián nyelvek száma meghaladja a 2000-et?
A Föld valamennyi nyelvét nyelvcsaládokba besorolni lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Részben a beszélt nyelvek nagy száma miatt, részben azért, mert állandóan keletkeznek új nyelvek (ősnyelvek utódnyelvekre szakadásával vagy nyelvjárások összeolvadásával) , és halnak ki régiek. Az európai kontinensen 3-4000 évvel ezelőtt beszélt egyes nyelveknek ma már alig van nyomuk.
A Föld ismert nyelveit nyelvcsaládok szerint csoportosíthatjuk.
A felsorolásban egyaránt szerepelnek népes nyelvcsaládok (indoeurópai, uráli, altáji, afrikai stb.) és magányosan álló nyelvek (baszk, koreai, japán, mon-khmer) . Alapos, hosszas kutatások remélhetőleg választ adnak majd a még tisztázatlan kérdésekre.
- indoeurópai nyelvek
- sémi-hámi nyelvek (akkád, asszír, föníciai, héber, arám, arab, berber stb.)
- uráli nyelvek
- kaukázusi nyelvek (abház, cserkesz, avar, grúz stb.)
- baszk nyelv
- kihalt kis-ázsiai és mediterrán nyelvek (sumér, elámi, etruszk stb.)
- altáji nyelvek (török, mongol, mandzsu, tunguz stb.)
- koreai nyelv
- japán nyelv
- paleo-szibériai nyelvek (csukcs, eszkimó, jukagir stb.)
- dravida nyelvek (a tamil nyelvet pl. 35 millió ember beszéli Indiában)
- sino-tibeti nyelvek (kínai, tibeti, burmai thai stb.)
- munka nyelv (ötmillió ember beszéli Indiában)
- mon-khmer (kambodzsai) nyelv
- maláj-polinéz nyelvek
- afrikai nyelvek (szuahéli, bantu, szudáni, hottentotta-busman, guineai, hausza, kongó stb.)
- amerikai indián nyelvek (irokéz, sziú, maja stb.)