A textéma mikrotémájának meghatározásában döntő szerepe van a tételmondatnak. Egyszerűbben fogalmazva: ha össze akarjuk foglalni a textéma tartalmát, vagy egy vázlatponttal kívánjuk jelezni a mikrotémát, akkor ezt többnyire megtehetjük a tételmondat segítségével. A tételmondat a bekezdés egészére vonatkozik, globális kohéziós ereje van.
A sajtónyelv jellegzetességeit szemlélteti az alábbi példa:
"A helyzet katasztrofális. Öt év megfeszített munkájával eljutottunk oda, hogy a múzeum alapvető működési problémái külső segítség nélkül nem oldhatók meg. Az egyik fő gond a Károlyi-palota nyomorúságos állapota. A kétszáz éves épületet sosem a természetes elhasználódás logikája szerint újították fel, hanem amikor éppen pénz volt rá. Az elektromos vezetékek, a fűtési rendszerek például már régen elavultak. Felújításuk tíz évvel ezelőtt kezdődött, de csak az elmúlt évben sikerült úgy-ahogy befejezni."
sajtónyelv
A tételmondat ("A helyzet katasztrofális.") összefoglalja a bekezdés lényegét, az általa közölt információ azonban nem teljes, a további mondatok fejtik ki, hogy milyen területen és milyen jellegű hiányok vannak tartalmi oldalról. Helyzetét tekintve a tételmondat példánkban a bekezdés indító mondata. Vázlatpontként is felhasználhatjuk a tételmondatot, de célszerű kiegészíteni és átfogalmazni: a múzeum katasztrofális helyzete. Hasonló módon történhet a címadás is (l. később), ha a bekezdést szöveggé minősítjük, azaz eltekintünk a cikk többi részétől.
A tételmondat jellemzői alapján párhuzamba vonható az alsóbb nyelvi szintek
domináns elemeivel, amelyek köré a szint többi eleme szerveződik, s amely lehetőséget
teremt a felsőbb nyelvi szintre való továbblépésre: vö. magánhangzó, tőmorféma,
állítmány, alany-állítmányi szószerkezet, (abszolút) főmondat. Megfogalmazása rendkívül
tömör, tartalmatlan utalószót ritkán találunk benne.