Bár a logikai kapcsolat a szabad mondatok között többnyire egyértelmű, mégis vitatható ez a nézet, hiszen a mondaton belüli viszonyokat vetíti ki a textémára, holott a textéma létrejöttekor minőségi változás következett be a szintézisben. A textéma már nem szerkezeti-grammatikai egysége a nyelvnek, mint a szabad mondatként megnevezett mondategység, hanem kommunikációs-tartalmi egység, amelyet ugyan sokféle, de grammatikai szabályokkal pontosan nehezen körülírható szabály jellemez. A formai és a tartalmi oldal egyensúlya eltolódott a tartalom irányában, s a tömbösödést is elsősorban tartalmi tényezők határozzák meg.

A szomszédos mondatok között logikai kapcsolatokat figyelhetünk meg (akár egyszerű, akár összetett vagy többszörösen összetett mondategészek azok). E kapcsolatok hasonlítanak a mellérendelő összetett mondatok tagmondatai közötti viszonyokhoz, de teljesen nem azonosak velük. A mondatok közötti logikai viszony lehet kötőszókkal jelölt vagy jelöletlen, s a mellérendelő kapcsolat mellett egyéb logikai összetartó erő is felléphet (térbeli kapcsolat, időbeliség, ok-okozati viszony, rész-egész viszony, a szereplők azonossága stb.). Mindezek a kapcsolatok elsősorban a textéma tartalmi-logikai szintjét érintik, s formai elemekkel kevésbé írhatók le. A textémán belüli tömbösödés tehát főleg tartalmi szempontokkal magyarázható.

A bekezdésnyi szövegegységek elemzésekor kiderül az is, hogy a textémát alkotó mondatok sorrendje viszonylagosan kötött. Ezt a sorrendet a téma-réma tagolás, azaz a kommunikáció szempontjai határozzák meg. Bizonyos alapvető ismereteket sorrendileg előbb kell közölni, s csak ezután kerülhet sor az új információ elmondására.

Összekevertük egy textéma mondatait. A textéma eredeti szövegét helyreállítva megfigyelhetjük, milyen tényezők alapján választottuk ki a mondatok sorrendjét; illetve, a mondatszerkesztésnek mely elemei utaltak arra, hogy egy nagyobb terjedelmű szövegnek a részletét olvassuk.

• Ez főként télen telepszik a tárgyakra.
• Akkor lep meg varázslatos ábráival, ha a hosszan tartó hideg után enyhébb és dús vízgőztartalmú levegőt hoz a lassú mozgású szél a korábban erősen lehűlt felszín fölé.
• Anyaga ennek is kristályos szerkezetű.
• Megint más a zúzmara.
• Csipkefüggönyre emlékeztető rajzot ad a faágaknak, vastag, fehér kottavonalakká változtatja a villanyvezetékeket, szakállat ragaszt a bokroknak.