A szöveg stílushatása a szöveget alkotó nyelvi elemek stílusértékéből alakul ki. Ez az összegzés azonban éppúgy nem lehet egyszerű összeadódás, mint ahogy a nagyobb nyelvi egységek jelentése sem automatikusan alakul ki az alsóbb szintű nyelvi jelek jelentésének összeadásából. A szöveg stílusának kialakulásában igen nagy szerepet kap a mennyiségi szempont. Matematikai-statisztikai módszerekkel megállapíthatjuk, hogy az alsóbb szintek elemei közül melyikből (s annak milyen fajtájából) van mennyiségileg több, s ez a mennyiségi többlet hogyan befolyásolja a szöveg stílusát.

A hangszimbolika kisebb nyelvi egységekben (pl. szóban, szószerkezetben, mondatban) kevésbé hatásos, az általa kiváltott esztétikai élmény a felsőbb nyelvi szinteken, a textémában vagy még inkább a teljes szövegben jelentkezik. A lágy vagy a kemény hangok nagy mennyisége csak nagyobb nyelvi egységben válik szembeötlővé. Bár a textémában (pl. versszakban) már kialakulhat a hanghatásokból egy bizonyos hangulat, a hanghatásokkal összefüggő hangulatváltásokat inkább csak a teljes szövegben figyelhetjük meg.

Ha a nyelvi elemek megjelenése egy szövegben bármilyen szempontból eltér a megszokottól, akkor stílusértékük van, és befolyásolják a teljes szöveg hatását. Vannak olyan stílusjelenségek is, amelyek nem köthetők az alsóbb nyelvi szintek elemeihez, csak a szöveg nagyobb egységeiben vagy a szöveg egészében jelennek meg.

A hangokhoz hasonló módon minden nyelvi szinten megfigyelhető, hogy az adott szint elemei a felsőbb nyelvi egységben kapják meg végső stílusértéküket. A morfémának, a szónak vagy a szószerkezetnek és a mondatnak önmagában alig (vagy csak sok szövegből elvonatkoztatott tapasztalataink alapján) van esztétikai többletértéke. Feltűnő lehet viszont egyes nyelvi elemek viselkedése egy adott szövegben.

Az alakzatok a szövegben alakzatrendszert alkothatnak. Legjellemzőbb az alakzatrendszer kialakulása a szónoki beszédekben, de egyéb műfajokban is hatásos stíluseszköz lehet. Az alakzatrendszer kialakulhat a hagyományoknak megfelelően (a szónoki beszéd felépítésének évezredes előírásai vannak) vagy egyéni, alkalmi módon. Ez utóbbira példa többek között WASS ALBERT Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, amelynek szerkezetét egy alakzatrendszer határozza meg: a címben is kimondott felszólítás a regény elején és zárásában, valamint kulcsfontosságú helyein megismétlődik.

A szövegszerkesztésnek nemcsak a formai, hanem a képi elemei is szerveződhetnek képrendszerré. Különösen a modern irodalomra jellemzőek a bonyolult komplex vagy összetett képek, sőt a teljes művekre (szövegekre) kiterjedő képrendszerek.