A honfoglalás után a Kárpát-medencében élő szlávoktól az állami élettel, a keresztény vallással kapcsolatos szavakat vettük át, de bővült a gazdálkodással kapcsolatos szavak száma is.

Pl.:
király, ispán, megye, tiszt, pénz, pecsét, pap, barát, érsek, szerda, csütörtök, péntek, szombat
rozs, zab, gabona, csép, szalma, széna, bab, lencse, szilva, cseresznye, barack, málna, bárány, járom, iga, zabla, galamb, csuka

A letelepedett magyarság nyugati szomszédaitól, a németektől is vett át szavakat. Ezek elsősorban a városi élettel, a mesterségekkel, a polgári fejlődéssel kapcsolatosak.

Pl.:
erkély, torony, kohó, borbély, kalmár, tallér, kályha, márvány, kristály, fánk, lárma, cukor, cégér, pék, zsindely

A török megszállás idején újabb hullámban kerültek be nyelvünkbe török jövevényszavak, de számuk elmarad a honfoglalás előtti török jövevényszavakétól.

pl.:
harácsol, korbács, dolmány, kalpag, pamut, papucs, bogrács, pite, tarhonya, tepsi, dívány, kávé, ibrik, findzsa

A tudományos képzés, az iskolai nevelés szoros kapcsolatban volt a vallással, s ezáltal a latin nyelvvel, de a jog és a közigazgatás nyelvére is jellemző a latin eredetű szavak használata.

Pl.:
kollégium, rektor, professzor, kántor, kolostor, diktál, papiros, tábla, kréta, nebuló, spongya
uzsora, virtus, juss, infláció, agresszió, diktátor

Az átvett szavakból következtetni lehet arra, hogy adott időszakban egy nép kikkel tartott fenn szorosabb kapcsolatot. A török, a szláv, a német és a latin szavakon kívül sok más nyelvből is vettünk át szavakat alkalmanként.

pl.:
trikó, parfüm, bross, bizsu, rúzs francia, a bárka, gálya, piac, füge, narancs, palacsinta, makaróni, rizs, mazsola olasz, a cimbora, poronty, mokány, málé, tokány, orda, pakulár román eredetű

Vannak olyan átvett szavaink is, amelyekről nehéz kideríteni, melyik nyelv közvetítésével kerültek hozzánk, a világon sok helyen használják őket. Ezek a nemzetközi vándorszók a tömegkommunikáció, a közlekedés fejlődése révén szinte határokat nem ismerve kerülnek egyik nyelvből a másikba.

Pl.:
atom, rádió, televízió, gól, hotel, energia

A szókészlet változása mellett a nyelvtani rendszer sem marad változatlan. Egyes szerkezetek elavulnak (így veszett ki nyelvünkből az elbeszélő múlt vagy a régmúlt, és kopik az ikes igék rendszere is) , mások pedig elterjednek (a tárgyas igeragozás vagy a határozott névelő a magyar nyelv külön életében alakult ki és terjedt el) ).