Valamennyi összetett mondat mondategységekből van megszerkesztve, tagmondataiknak helyzete és egymáshoz való viszonya különböző lehet. A tagmondat helyzete szerint lehet főmondat (alárendelt tagmondata van) vagy mellékmondat (alárendelt helyzetben van) .

A főmondatok szerkezeti szempontból szervezik a mondategészt, tartalmilag azonban hiányosak, ezért szorulnak mellékmondataik által kiegészítésre. A főmondatnak valamely mondatrészét gazdag tartalma miatt nem tudjuk vagy nem akarjuk a mondategység keretein belül megfogalmazni, ezért egy névmási tartalmú szóval utalunk rá. Ezt a - többnyire mutató - névmást utalószónak nevezzük. Az utalószó nem feltétlenül jelenik meg a főmondatban, de kitehető, s ezzel megkönnyíthetjük a mellékmondat fajtájának megállapítását. A tartalmatlan utalószó jelentése a mellékmondatban kap nyelvi formát, ezért a mellékmondatot mondatrészkifejtő mellékmondatnak nevezzük. A mellékmondat tehát nem valódi mondat, álmondat, amely bár szerkezetét tekintve mondategység, tartalma csak egy mondatrész (glosszéma, azaz szó vagy szószerkezet) tartalmával egyenértékű.

A mellékmondat álmondat volta, illetőleg mondatrészkifejtő szerepe természetesen nem jelenti azt, hogy a mellékmondat ne lenne fontos. Tudjuk, hogy éppen a kommunikáció teljessége érdekében jön létre a mellékmondat, ha a főmondat valamilyen szempontból alkalmatlan a tökéletes információközlésre. A közlésfolyamat szempontjából tehát a mellékmondatba került "mondatrész" fontosabb szerepet kap, mint az az utalószó, amelyet részletez.
Csak kíváncsiaknak!

Ha a főmondat a beszéd szintjén helyezkedik el, azaz az összetett mondat csúcsát alkotja, akkor ebben az esetben abszolút főmondatról beszélhetünk; ám ha csak egy újabb alárendeléshez képest tekinthető tagmondatunk főmondatnak (azaz már önmaga is alárendelt tagmondat) akkor relatív főmondatnak nevezzük. Az összetett mondatban tehát a tagmondatok különböző mondatszerveződési szinteken helyezkednek el: a beszéd szintje, az abszolút főmondatok szintje alatti szint a mellékmondatok szintje, amely a mondat hosszúságától, szerkezetének bonyolultságától függően akár többlépcsős is lehet. Az összetett mondatokon belüli szinteződést többféleképpen ábrázolhatjuk.