Egy adott szöveg mondatai között tartalmi, logikai és szerkezeti kapcsolat van. A mondatot jellemzi a megszerkesztettség és a beszerkesztettség. Utóbbi azt jelenti, hogy a mondat beépített rész az adott szövegben, és a mondatok egymáshoz kapcsolódva, általában kötőszóval vagy utalással, egy egységes szöveget alkotnak. Mondatok halmaza ezek nélkül nem lesz szöveg, a nem beszerkesztett nyelvi egységek zavarossá teszik a szöveget.

A beszédnek a szavak után következő nagyobb fonetikai egységei a szólamok. Azt a hangsúlyt, amely a szólamot (szókapcsolatokat) összetartja, szólamhangsúlynak nevezzük.

A szövegszint a nyelv legfelső szintje. A nyelvi szintek közötti mozgást az utolsó kettő (a textéma és a szöveg szintje) között is megfigyelhetjük: vannak olyan bekezdésnyi terjedelmű szövegek, amelyek már önálló, lezárt nyelvi egységként, szövegként vise

Az egy vagy több alany-állítmányi (predikatív) viszonyt tartalmazó grammatikai szerkezetet mondategésznek nevezzük. A mondategészt pont, kérdőjel vagy felkiáltójel zárja le.

Az egy vagy több alany-állítmányi (predikatív) viszonyt tartalmazó grammatikai szerkezetet mondategésznek nevezzük. A mondategészt pont, kérdőjel vagy felkiáltójel zárja le.

Főviszony vagy más néven főkapcsolás alatt a többszörösen összetett mondatok tömbjei között lévő viszonyt értjük. Ez általában mellérendelői viszonyt jelent. A főviszonynak 3 típusa van: ellentétes, ok-okozati és választó.

Állítmányláncról akkor beszélünk, amikor az összetett mondatban a láncszerűen összekapcsolható állítmányok egyéb mondatrészeket magukhoz kapcsolva mondategységek láncát alkotják. Pl.: "Nosza tüstént asztalhoz ülnek, / hozzák a lakodalmas sültet, / hetykén

Két mondat egymással rokon értelmű, hasonló jelentésű lehet a bennük szereplő szavak hasonló jelentésének vagy rokon értelmének köszönhetően, illetve a vizsgált mondatok szerkezetéből adódóan.

A szórend nem megfelelő megválasztása és a viszonyítást kifejező azonos alakú toldalékok miatt kétértelmű mondatok is keletkezhetnek. Amikor ez történik, többjelentésű mondat keletkezik. (Pl.: Miért nem vitt a fiú anyjának virágot? Mi lesz ma este? - 1. '

Az evokáció kifejezés a latin "felidéz" szóból ered. Minden nyelvi jelnek van egy elsődleges, megnevező funkciója, ezt denotációnak nevezzük; és egy másodlagos, felidéző funkciója, ami mindazokat az asszociációkat jelenti, amit egy szóhoz, kifejezéshez st

Verbális mondatokat verbális kommunikáció esetén használunk. Ezek a mondatok lehetnek spontának és előre megírtak is, függően a kommunikációs szituációtól. Pl. felszólalás, szónoki beszéd, kiselőadás, előadás, hozzászólás.

A parallelizmus kifejezés görög szóból ered, összehasonlítást, párhuzamot jelent. Mondattani szempontból akkor beszélünk parallelizmusról, ha több művet, szöveget vagy a szövegből egy-egy szakaszt összehasonlítva szembeállítunk egymással.

A szószerkezetek sorrendjével kapcsolatos stíluseszköz a kiazmus. A szószerkezetet alkotó két szó ellentétes szórendű, de szimmetrikus elhelyezését jelenti. Pl.: "Micsoda dombnak a völgye,/ micsoda völgynek a dombja" (Károlyi Ami: Agyag)

A tartalmi erősítés egyik fajtája a túlzás, amely úgy jön létre, hogy az író nem elégszik meg a fogalmak, jelenségek valódi mértékével, ezért felnagyítja azokat. Pl.: "Hárman sem bírnátok súlyos buzogányát" (Arany János); "Eszembe jutottál kicsiny kis leá

Az egységként működő összetett képet komplex képnek is szokás nevezni. Komplex képnek tekintjük azt a fajta allegorikus és szimbolista ábrázolásmódot, amely egy-egy gondolatsoron át érvényes (vö. az allegóriának és a szimbólumnak a lexémaszinten való érvé

A kakofemizmus a negatív hangulat vagy jelentés szándékos eltúlzása, azaz az eufemizmus ellentéte. Pl.: "Patkány, szeretlek s nemsokára jobban,/ Ha megfulladtam s lakmározol setét/ Szemű pároddal rothadó husomban." ( József Attila: Híd alatt)

A körmondat művészi szabályossággal megszerkesztett többszörösen összetett mondat. Két tagra oszlik: előszakra (ez az előkészítő szakasz) és utószakra (utószakasz).

A rétegnyelv a nyelv társadalmi osztályok, rétegek szerint létrejövő tagolódását jelenti. Másképp beszél egy művelt ember, mint egy analfabéta, és másképp egy fiatal és egy öreg. A rétegnyelv elsősorban a szókészletben érhető tetten, bár jelentős szerepe