A szavakat az általuk jelölt fogalmak, tárgyakalapján kategóriákba szokás besorolni: jelenthetnek élőlényeket (Kati, rendőrség, liliom, harkály), tárgyakat (daráló, Szépművészeti Múzeum, temető), elvont fogalmakat (filozófia, hűség, rend), tulajdonságokat (lapos, becsület, kiváló, rendetlen), cselekvéseket (kirándul, hajózás, evez, kalapál), eseményeket (havazik, háború, villámlik), viszonyokat (rögtön, lent, velünk) stb. A példákból nyilvánvaló, hogy a csoportosításnak a jelentés nem lehet objektíven meghatározott alapja, ugyanazt a szót több helyre is be lehet ily módon sorolni (pl. a hűség elvont fogalom, de ugyanakkor tulajdonság is, a hajózás lehet cselekvés vagy elvont fogalom egyaránt stb.). A csoportosítás egyéni lehetőségei, szubjektív volta miatt a jelentést nem tekinthetjük a kategorizálás egyedüli szempontjának.
A
lexéma alakjának és jelentésének viszonya szerint is osztályozhatjuk a szavakat. A lexéma nyelvi jel, s mint ilyen, önmagánál mindig többet jelent, s a vele rendszert alkotó egyéb elemekkel elképzelhető kapcsolatok közül egyiket vagy másikat a beszédhelyzetnek vagy a szövegkörnyezetnek megfelelően felidézi. Ezért elmondhatjuk, hogy egy lexémában mindig rejtőzik valamilyen stilisztikai többletlehetőség, amit az tesz lehetővé, hogy a lexéma sohasem elszigetelt nyelvi jel, hanem a nyelvi rendszer eleme.
Kevés olyan szavunk van, amelynek egyetlen jelentése van (pl. muskátliszag, nagyböjt, madarász, magánalkalmazott, hálózsák, fellelkesít), hiszen a szótárakban egyjelentésűnek minősített szavak is kaphatnak a szövegkörnyezetből vagy a beszédhelyzetből alkalmilag más jelentést. Legtöbb szavunk a szótárak tanúsága szerint is többjelentésű. Ez a kategória nehezen különböztethető meg az ún. azonos alakú szavaktól, hiszen ott is több jelentés tartozik egy-egy hangalakhoz. Ha a különböző jelentések között nem fedezhető fel sem metaforikus, sem metonimikus kapcsolat, akkor az alaki egybeesés véletlen vagy elhomályosult (pl. toll), tehát azonos alakú szavakról, nem pedig egy szónak több jelentéséről van szó.