Egy nyelvi elem (helyzeténél fogva kivétel a fonéma) kisebb nyelvi egységekből épül fel, azaz meg van szerkesztve az alatta elhelyezkedő nyelvi szint elemeiből. Morfémafonémákból és lexéma morfémákból épül fel. Természetes, hogy a kisebb nyelvi egységeknél nem állhatunk meg, s ha el akarunk jutni a szintézisben a szövegig, akkor a nyelv elemeiből egyre nagyobb egységeket kell alkotnunk, vagyis a nyelvi elemek be vannak szerkesztve a felettük elhelyezkedő nyelvi szint elemeibe. A fonéma be van szerkesztve a morfémába, a morféma pedig a lexémába. A megszerkesztettség és a beszerkesztettség az egyik fontos példa arra, hogy a nyelvi szintek között milyen szoros a kapcsolat.