A 20. század elején az előző három stílussal párhuzamosan fejlődtek ki a különféle avantgárd stílusirányzatok. Alkotóikat a mindenekfeletti újító szándék vezette, ezért sok bennük a szélsőséges vonás. Az avantgárd nézetek és alkotói módszerek ritkán jelentkeznek tisztán. A magyar szépirodalomban viszonylag kis szerep jut a futurizmusnak, a dadának és a konstruktivizmusnak, a nagyobb hatású expresszionizmus és szürrealizmus is csak gazdagítja az egyéni stílus kialakítását nagy költőink alkotásaiban (pl. SZABÓ LŐRINC, ILLYÉS GYULA, JÓZSEF ATTILA, RADNÓTI MIKLÓS versei). Minden avantgárd irányzatra jellemző, hogy a kép szerepe megnő, sok esetben egyeduralkodóvá válik, gyakori a belső monológ, az idősíkváltás. Ebben a formabontó költészetben sok a szabadvers, a műfaji stílusok keverednek egymással (pl. lírai próza, tárgyias líra). A leghatásosabb avantgárd stíluseszközök fokozatosan beépülnek az alapvetően realista 20. századi művekbe, s változatosabbá teszik kifejezési lehetőségeiket. Az avantgárd módszerekkel erőteljesebben élő mai költészetet neoavantgárdnak nevezzük.

A futurista stílus a magyar irodalomban szórványosan jelentkezik, elsősorban a Tett című folyóirat néhány lírikusánál (KOMJÁTH ALADÁR, GYÖRGY MÁTYÁS, LENGYEL JÓZSEF). A futuristák az élet lényegének a mozgást, a legnagyobb élménynek a sebességet tartották. Innen ered náluk a dinamizmus és az egyidejűség (szimultaneizmus) követelménye. Szétrombolják a mondatszerkezetet, eluralkodik verseikben a nominális stílus, eltörlik a központozást, hiányoznak a kötőszók, a szövegszerkezetben gyakori a megszakítás (három pont). A hagyományos forma felbomlásával függ össze a képversek és a plakátversek kultusza is. A mozgalmasságot a főnevek halmozásával, szokatlan hangutánzószókkal érik el. A képeket szabadon egymás mellé helyezett szavak alkotják, emiatt a művek sokféleképpen értelmezhetők.

KASSÁK LAJOSAz angyal átröpült című versében megfigyelhetjük a futurista stílus jó néhány jellemzőjét:
"az erdőn túl még látni amint a világ vörös ködbe oldódik
s a legszelídebb kutyák pávatollal
hátuljukban a hold felé repülnek
semmi kétség ez a tizenkettedik óra
ra ra ra ó ra ra ó
kempeler úr meggyújtotta a csillagokat
a hadirokkantak becsukták a boltot
s mi hárman egypár szalmapapucsban átsétálunk a meghasadt hegyeken."

A dada nem aratott igazi sikert Magyarországon. Legismertebb alkotása, BARTA SÁNDORMese a trombitakezű diákról című írása szerepel a dadaizmus nemzetközi bibliográfiájában.

Az expresszionizmus a magyar avantgárd legerősebb stílusirányzata. Merít a szecesszió és a szimbolizmus eszköztárából. Képviselői az elképzelhető legnagyobb nyelvi energiával akarnak hatni, merész és egyéni képzettársításon alapuló képeik középpontjában elsősorban a külvilág (természet és technika) és az ember kapcsolata áll. A nyelvtani formabontás tipikus esetei: a tárgyatlan igék tárgyas használata és a szokatlan igekötős igék alkotása. Hatásnövelő szerepe van a legkülönfélébb eszközökkel megjelenített túlzásoknak, nagyításoknak. Az expresszionista stílus (igestílus) uralkodó szófaja az ige, amely az indulatokat közvetlenül és nagy erővel fejezi ki. Az ige stílusértékét fokozza, ha bővítménye is szokatlan. A költő a szokásostól eltérően szerkeszti mondatait, ezzel is érzékeltetve izgatottságát, lelkesültségét. Az élmény nyers és hatásos kivetítése érdekében teljes stilisztikai szabadságot hirdet, ezért sokszor alkalmaz merészen egyéni stíluselemeket és stilisztikai formákat, gazdag jelentéstartalmú szavakat, erős hanghatásokat, indulatszókat, hangutánzó és hangulatfestő szavakat. Tipikusnak tekinthetők KASSÁK LAJOS és SZABÓ DEZSŐ expresszionista ihletettségű művei, de erősen hatott ez a stílus JÓZSEF ATTILA, SZABÓ LŐRINC és ILLYÉS GYULA költészetére is. A 20. századi felgyorsult élettempóhoz igazodó expresszionista költészetre leginkább a mozgalmasság, a dinamizmus és a formai korlátok ledöntése jellemző.

Az expresszionista szövegek jellegzetességeit hordozza az alábbi részlet: "A nap ugyanaz, a föld ugyanaz, mit zokognak hát a vonagló mezők? Milyen nagy keresés tántorog a megüresedett természetben? Miért nem vidám lobogó a kiserkedő élet, mért hegedül sírást kifeszült életén a tavaszi sugár? Mintha megbomlana a rögök példás rendje, mintha habba tolulna a merev föld, s fiatal, szép hullák dagálya csapna ki a gyökerek alul. Ők ezekért a gyökerekért mentek messzire halni, ez a nagy szerelem, ez az egyetlen ígéret s hiába született parancs. És mintha az új széna friss szaga egy elbiggyedt ajak lágy sírása lett volna. A távoli nagy hegyek, ahol lobogó hajú erdők daloltak, a növekvő kalászok fejei, az elterült zöld vetemények, a máz-szagú fák: az embert építő anyagok belehajoltak életébe, s elsírták vágyukat az erős, a munkás szép férfi után. Olyanok voltak a nagy üres mezők, mint egy egyetemes tetemrehívás, mint egy kiürült ház, ahol meggyilkoltak valakit. Nehéz vád és meggyengült panasz csordult fel a dolgok ajakára."
SZABÓ DEZSŐ

A szürrealista stílus közvetlen előzménye a szimbolizmus. Kulcsszava a dadaista eredetű automatizmus, azaz az alkotás spontán (ösztönös, közvetlen) módja. A realitáson túli álomvilágot szokatlan, merész képekkel jeleníti meg. A tudatalatti előhívására az egyéni képek mellett szokatlan szavak és szókapcsolatok, sajátos szóösszetételek, jelzők szolgálnak. A formai elemek a gyakran montázstechnikával összeálló képeknek vannak alárendelve. Huszadik századi költőink szinte kivétel nélkül kísérleteztek ezzel a stílusirányzattal. Az avantgárd irányzatok közül az expresszionizmus mellett a szürrealizmus hatása napjainkig érezhető.

A mai magyar költészetből vett példa érzékelteti a szürrealista stílus jellemzőit:

"Nézz tükörbe és szólj ha mersz
fordítsd el hisz léttelen jajong
képednek torza testedben a torzó
forgolódj a nézés álomtalan almán
nyald le a foncsort egyél üveget
A léttelenből dobd fel a képed
a tükrök itt torzan egymásbafutnak
magaddal szemben s háttal állsz
pompeji polgár nézz a tükörbe
lebegtessed átlátszó (sz)árnyadat"
VÁSÁRHELYI GÉZA