A hangok kimondása nemcsak a kommunikáció érdekében szükséges a beszédben, de esztétikai hatásuk is lehet. Ha magyar nyelven akarjuk megvizsgálni ennek az állításnak az igazságát, biztosan befolyásolni fog bennünket a vizsgált szavak jelentése. Ezért fontos a kísérletet először idegen nyelven vagy halandzsaszövegen elvégezni.

Mely "szavak" kimondása kellemes, és melyeké kellemetlen?
a) Halandzsa nyelven: lojolán, hanneli, brügatta, cottéra, monijé, szirkesi, puttova, nyűlehi, penzera, lollibru, krambutti
b) Német nyelven: Kunst (ejtsd: kunszt), verborgen (ejtsd: ferborgen), nehmen (ejtsd: némen), innen (ejtsd: inen), kerngesund (ejtsd: kerngezund), treubrüchig (ejtsd: trajbrühig), lieblich (ejtsd: líblih), Lehmhütte (ejtsd: lémhüte), Leerlauf (ejtsd: lérlauf) stb.

E kísérletből kiderülhet, hogy bár a hangoknak nincsen jelentésük, de a szavakban előfordulva különböző hangulatot kelthetnek, s ez hozzájárul a szavak s végső soron a szöveg jelentéséhez.

A hangok stilisztikájával, esztétikai szerepével kapcsolatos nézetek közül van számos olyan, vitatható elképzelés, amely, jóllehet pontos jelentést nem társít az egyes hangokhoz, de színeket, illatokat, hangzásokat, egyéb képzeteket neveznek meg, amelyeket állítólag egy-egy hang kimondása felidéz.
Egyesek a hangok által kiváltott képzeteket azzal magyarázzák, hogy a beszélőszervek állása, helyzete, nem pedig a hanghatás váltja ki az élményt, amelyet a hangoknak tulajdonítunk. Ezt az érzést kinesztétikai (= a mozgás érzékelésével kapcsolatos esztétikai) élménynek nevezzük.

A hangszimbolika jellegzetes megnyilvánulása (azaz: a hangokhoz egyéb érzéki képzeteket kapcsolása) Rimbaud (ejtsd: rembó) francia szimbolista költő A magánhangzók szonettje című verse.
"Szurok Á! hó É! rőt I! zöld Ü! kék O! - csak egyszer
lehessek titkotok mind elbeszélni bátor!
Á!: - bolyhos öv, mely a setét legyek faráról
Csillog, ha szörnyü bűzt belepnek lomha testtel!
Á! árnyak öble! É! hűs párák, tiszta sátor,
halk hóvirág, királyi hermelin, jégtűs gleccser!
I! bíborok, kihányt vér, kacagógörcs a keccsel
vonagló női ajkon, ha düh rándítja s mámor!
Ü!: - az isteni tenger nyugodt, gyürűző tánca,
nyájjal hintett fenyér csöndje, tudósok ránca
a békés homlokon, mit alkimia tép föl. -
Ó!: - szörnyű harsonák, mik ítéletre zengnek,
és Csönd, melyben világok és angyalok kerengnek,
Oméga! - viola sugár az Ő szeméből!"

Tóth Árpád fordítása