Elemezd Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét!
Kérdések:
• Milyen történelmi körülmények között született a Nemzeti dal?
• Mi a jelentősége a Nemzeti dalnak a magyar történelemben?
• Mi a költemény műfaja, milyen jellemző műfaji vonások figyelhetők meg? Melyik műfaj jellemzőit hordozza a tartalom, és melyiket a forma?
• Milyen válaszút elé állítja Petőfi a hallgatóságát?
• Milyen eszközökkel erősíti a sürgetés kifejezését?
• Milyen metaforával fejezi ki a vers alapján jelentő ellentétet?
• Milyen érveket sorakoztat fel a költő az ésszerű döntés mellett?
• Milyen szerepet tölt be a refrén a költeményben?
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
Magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
