Az antik epika-Vergilius - Életrajz

Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70–19) a római aranykor költője, a római epikus költészet egyik legnagyobb alakja.

Az észak-itáliai Mantuában (Mantova) született, kisbirtokos családban. Tanulmányait Cremonában, Mediolanumban (Milánó) és Rómában végezte, majd Neapolisban – az epikureista filozófus, Szeirón iskolájában – fejezte be. A philippi csata után családjának birtokait elkobozták a veteránok számára. Egy jóindulatú támogatójának (Asinius Pollio) köszönhetően később visszakapta földjeit. Életének jelentős részét Nápolyban és a szicíliai Nolában töltötte, de Rómában is volt háza. A későbbi princeps, Augustus és Maecenas megrendelésére írt költeményei miatt az első hivatásos udvari költőnek is nevezhetjük. A híres művészetpártoló Maecenas mutatta be a császári udvarban Augustusnak. Műveit könyvmásoló műhelyekben sokszorosították, és birodalomszerte terjesztették. Keleti tanulmányútja (Kis-Ázsia, Görögország) során megbetegedett, s Itáliába való visszatérése után nem sokkal Brundisiumban halt meg.

ism.: Vergilius

Idill: 1. eidüllion = „képecske” , "dalocska" (gör.) szóból; ókori eredetű műfaj, a pásztori életmód eszményített bemutatása; 2. derűs, bensőséges jelenet, életkép, a klasszicizmus és a rokokó költészet jellegzetes műfaja, de a romantika népiességének is kedvelt ábrázolási formája, ahol a paraszti élet eszményített ábrázolása jelenik meg.