Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismert átírata A farkas és a bárány (Aiszóposz nyomán). A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A mese tételmondata: „Olyan emberekről szól ez a mese, akik koholt vádakkal elnyomják az ártatlanokat.”

Walther von der Vogelweide (1170- 1230) középkori német költő egyik legismertebb helyzetdala a ’Hársfaágak csendes árnyán’. A csalogány motívummal keretezett alkotás egy kislány vallomását tárja fel a beteljesült szerelem élménye kapcsán.

Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismert átírata A róka és a holló (Aiszóposz nyomán). A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A róka és a holló a hiúságról szól.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a kecskebak. A történet tanulsága, hogy az embernek előbb a dolgok kimenetelét kell megvizsgálni, és ezután hozzáfogni a lehetséges megoldáshoz.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a szőlő. A történet tanulsága, hogy előre ítélkezni és lopni bűn.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és az egér. A történet tanulsága, hogy a jó szóra nem hallgató és hitvány ember rosszul jár.

Ábrahám az Ószövetség központi szereplője, Isten neki ígérte Kánaánt, amennyiben teljesíti kérését.

A trójai mondakör legendás szereplőjéről, Achilleuszról kapta nevét. Azért olyan különleges ez a megnevezés, mert a monda szerint Achilleuszt édesanyja születését követően a Sztüx folyó vizébe mártotta, mely sebezhetetlenné tenne őt. Egyedül a sarka az, ami nem ért a vízbe, így ez volt testének egyetlen sebezhető pontja.

Vergilius római költő legnagyobb műve, 12 énekből álló eposz. Az Aeneis Róma történelmi hivatását énekli el. Az elbeszélés a trójai mítosztól egészen a költő koráig vezet. A római klasszicizmus legnagyobb alkotásaként tartják számon.

az időmértékes ritmusnak a lírai versekben kialakult, gazdag rendje. jellemzői: az állandó ritmusú sorok (a szapphói, az anakreóni, az alkaioszi, az aszklepiadészi, a glikóni stb.). A sorok első két szótagja általában közömbös

(Aesopus, Esopus) (? - Kr. e. VI. század eleje?) görög író.A felszabadított rabszolga a meseirodalom egyik legnagyobb alakja, az állatmese műfajának továbbvivője, a művészi, rövid, csattanóra kiélezett forma kidolgozója (fabula). Meséinek szereplői állato

Az aitológiai (eredetmagyarázó) monda egy műfaj az epikán belül, mely a világ, állatok, növények, természeti jelenségek keletkezéstörténetének, változásainak okát latolgatja.

azon művészeti áramlatok összessége, amelyek a hivatalos kánonokhoz ( XVII-XVIII. századi művészeti akadémiák szemlélete ) mereven ragaszkodó formaelveket követnek, s így a művészi eredetiséget semmibe veszik, az alkotás megtanulható, technikai oldalát ab

A drámai szereplõk a különbözõ jelenetekben beszélnek, vitatkoznak (dikció) és cselekednek (akció), tetteik megjelenítése azonban, másodlagos a szöveghez képest.

névrejtés - olyan vers, melyben a versszakok vagy sorok kezdőbetűi összeolvasva egy nevet adnak ki.

Az alexandrin vagy Sándor-vers középkori sorfaj, a XII. századi ófrancia verses Nagy Sándor-regénytől kapta a nevét. Ez eredetileg hangsúlyos, egyben szótagszámláló ritmusú lehetett, 12-14 szótagos sorokkal. A félsorok 6 vagy 7 szótagosak voltak, bennük á

Alkaiosz görög költőről elnevezett különböző verssorok. A nagy ~ emelkedő (jambuszi), a kis ~ ereszkedő jellegű. Két nagyból, egy 9 szótagú jambuszi sorból és egy kicsiből alakult az alkaioszi versszak.

Irodalmi alkotásokban a szereplők nevéhez illesztett jelző, mely valamely tulajdonságukra vagy jellegzetességükre utal. Például: "leleményes" Odüsszeusz

Az egyik legjellegzetesebb eposzi kellék, mely a karakterrajz egyik eszközeként szolgál. Az állandó kísérő jelzők a szereplők valamely tulajdonságára vagy jellegzetességére utalnak. Például: "leleményes" Odüsszeusz

A római mitológiában az alvilág a sötét árnyak és a mélységes gyász helyszíne.A Phlegeton folyó öleli körül illetve három vastag fal akadályozza meg a szökni akaró bűnösök lelkét a menekülés lehetőségétől. Az alvilág istene Pluto,segítője Kharón, a holtak folyójának a révésze. Az alvilág kapuit kívülről a Gorgók(medúzák), belülről Kerberosz, a három fejű kutya őrizte.

hibás fogalom

( Kr.e 572-487) ókori görög költő. Költeményeiből néhány rövid epigramma és rövid dal kivételével csupán töredékek maradtak ránk. Költészetében Alkaiosz és Szapphó nyomdokain haladt. Legtöbb hiteles verse az Anakreonteia című gyűjteményben maradt fenn.

antikizáló műfaj, Anakreón stílusában és/vagy anakreóni versformában írt költemény

7 szótagú, jambikus lüktetésű, ókori görög versforma, melyet előszeretettel alkalmazott Csokonai Vitéz Mihály is. Képlete: ∪ — ∪ — ∪ — ∪

Antik időmértékes, négy morás verselésű versláb. Képlete: υ υ – .

( gör.) A zsoltárokat bevezető és befejező két szólamú ének. A kettéosztott kar vagy a pap és a kar váltakozó éneke.

( gör.) A természet jelenségeinek és képzeletbeli lényeknek emberi akalkkal és tulajdonságokkal való felruházása.

I.e. 2. századtól kibontakozó irodalmi irányzat, mely feladataként tekinti a Isten rejtett titkainak, a próféciáknak és misztikus jövendöléseknek a feltárását.

I. sz. 90-es években keletkezett történeti könyv,a négy evangélium után következő ötödik újszövetségi irat. Tartalmát tekintve az egyház keletkezéstörténetét mutatja be.

Általános értelemben egy nép, nemzet életében a gazdagság és béke időszakát jelenti.

( gör.)1. Valaminek az ősformája, eredeti ősi alakja. 2. Őskép, szimbólum ( főként a mitológiában és a népköltészetben gyakori.

A 12. században íródott breton mondakör szerint , Artúr király bár elveszítette a "nagy csatát Nyugaton" ,de egy bizonyos Avalon nevű szigeten él a mai napig is, arra várva, hogy visszatérhessen.

( gör. Krisztus katonái) A barokk kor embereszménye, krisztusi önfeláldozással, egy szent célért meghalni.

( lat. ) arany középszer, arany középút. Filozofikus társadalmi-közéleti magatartás, amely a szélsőségektől tartózkodik. Köztes magatartást tekint jónak. Híres képviselője Horatius.

Zrínyi Miklós: A török áfium ellen való orvosság című tanulmányában európai és világtörténelmi kontextusban vizsgálja az ország akkori helyzetét, és rámutat arra, hogy egyetlen hatalomnak sem áll érdekében a magyarság segítése a török elleni harcokban. A belső helyzetet pedig az önzés és a széthúzás gyengíti. Továbbá egy állandó hadsereg jelenősét fejti ki.

( 1554-1594) A magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedõ alakja. Művei életében nem jelentek meg, a Szép magyar komédia és versei kéziratos másolatban maradtak fenn. Külön strófaszerkezetet is alkot, ez a Balassi strófa, mely érdekes, speci

Balassi költészetének javarészét ez a 17. századi, kézzel másolt kódex őrizte meg. amely hosszú lappangás után 1874-ben került elő a zólyomradványi könyvtárból. Bevezetőjében a tudós másoló háromféle Balassi-verset különböztet meg tematikai szempontból:

Balassi-strófa= Balassi Bálintról elnevezett hangsúlyos ritmusú, három részből álló, kilenc soros versszak; az egységek szótagszáma : 6,6,7 ; rímképlete : a,a,b; c,c,b; d,d,b

( fr.) provanszál eredetű versforma. A dél-francia középkori táncdalból alakult ki. Szerkezete: 3 egyszerű versszak és egy ajánlás. A kettős ballade hat stófából áll, többnyire ajánlás nélkül.

A 16. század első felében kialakult, a 18. század közepéig ható, minden művészeti ágat átható irányzat (korstílus). Jellemzői: az ellentétek szembenállásából, alá- és fölérendelt elemekből építkező monumentális egység, a mozgalmasság, lendület, színgazdag

A modern epika gyakori közlésformája. Az a technika, amellyel az író a szereplő ki nem mondott gondolatait, érzéseit, képzeteit adja vissza közvetlenül, egyesszám első személyű beszédmóddal.

A Római Katolikus egyház egyik szerzetesrendje, melyet Szent Benedek alapított a 6.század elején. Európa kora középkori hitterítésében jelentős szerepet vállaltak a bencések. A legjelentősebb a német, ír és angol területen végzett missziós munka.

Giovanni Boccaccio olasz író, költő és humanista. 1348 és 1353 között írta művét a Dekameront, amely 100 novellából álló gyűjtemény. Boccaccio jó barátja volt a nála nem sokkal idősebb Petrarcának. Élete utolsó húsz évét humanista tanulmányainak szentelte, tudós munkáit latinul írta.

A bokorrím esetében több egymás utáni sor rímel egymással. A négynél nagyobb számú rímcsoport neve halmazrím. Képlete: a a a (a)

, Antonio ( 1427-1434 és 1504 között) Itáliai humanista, történetíró. Hunyadi Mátyás megbízásából 1488-96 között írta meg a magyar történelem eseményeit a kezdetektől 1496-ig. ( Rerum Hungaricum Decades )

( 1535-1584) Református prédikátor, író. Pályája kezdetén világi és vallásos tárgyú műveket írt. Leghíresebb átdolgozása az Életra, tragédia magyar nyelven c. műve. ( 1558)

A bretoni mondakör történeteinek központi alakja Arthur király, aki köré számtalan legenda fonódik. A bretoni mondakör három pillérét a Trisztán-monda, az Arthur királyhoz és a Szent Grálhoz kapcsolódó, illetve a Kerekasztalhoz fűződő történeket alkotják.

A régi olasz népies bohózat egyik állandó alakja, amely hasonlít az Arlecchinóhoz, csakhogy gonoszabb és kegyetlenebb; eredetileg ferrarai csaló vagy kerítő. Ruhája rendesen fehér volt, zöld szalagokkal.

bujdosóének= A kuruc költészet műfaja; a bujdosó katonák sorsát, érzelmeit bemutató dal. Hangvétele panaszos, bánatos.

( gör-lat. ) pásztori költészet: Az irodalomnak a pásztori életformát eszményként ábrázoló műfaja. Eredete az antik költészet párbeszédes költői műfajára nyúlik vissza. A reneszánsz idején újjáéledt költői műfaj.

XI. századi világi dal, melyet hangszeres kísérettel és többszólamú énekes formában adtak elő.

A commedia dell'arte társulatok paradox alakja. Önmagát szépnek és hódítónak képzeli, míg a valóságban egy torz és önkényeskedő kalandor.

( ol.) Másnéven óda. A modern irodalomban fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény; tartalmi köre sokkal szűkebb, mint a görög ódáé vagy a latin carmené. Ez utóbbiakat nagymértékű eszmei, tartalmi, hangnembeli, formai változatosság j

Caius Valerius Catullus (i.e.87- i.e. 57. vagy 54.) a római irodalom kiemelkedő alakja. Kiváló barátságot ápolt Julius Caesar, római diktátorral.

1. tágabb értelemben énekrésre szánt epikus vagy lírai jellegű egyházi vagy világi költeménya régi francia költészetben. Szűkebb értelemben a trubadúrok egyszólamú énekei illetve világi témájú, stórfikus szerkezetű többszólamú dalkompozíciók Franciaország

Olasz szó, jelentése: ötszáz. 1500 és 1530 közötti itáliai reneszánsz egyik szegmense, mely stílusirányzat főleg a festészetben bontakozott ki.

( ol) „művészet, mesterség színjátékkal, rögtönzött színjáték) Itáliában alakul ki. A színészek megbeszélt típuisok alapján és maszkok megformálásával rögtönözték a szöveget és a játékot. A forma gyökereiben és jellegében is népi.

A klasszikus eposznak egyik állandó eleme, ún. eposzi kelléke. Ennek lényege, hogy természetfeletti lények beavatkoznak a szereplők életébe.

Időmértékes verselés, melyben egy hosszú és két rövid szótagból áll. Jele: (– υ υ)

Irodalmi mű elején található ajánlás.Az ókori Rómában a templom felszentelése.

Jelentése: hanyatlás, visszaesés. A formáról,kritikáktól és beteges emberi vonásoktól túltengő alkotói korszak bekövetkezte, mely felváltja a kitisztult és spontán teremtőerő jelenlétét. A hanyatlás korszaka.

Giovanni Boccaccio 100 novellából álló gyűjteménye, mely 1348 és 1353 között keletkezett. A keretcselekmény szerint hét nő és három férfi egy vidéki kastélyba menekül az 1348-as firenzei pestisjárvány elől, ahol történetek mesélésével szórakoztatják egymást. Mindenki mond egy-egy mesét,így tíz nap alatt 100 történet hangzik el. A reneszánsz szellemiségével összhangban a mű az élet örömeihez való jogot, a világi örömöket hangsúlyozza. A Dekameronban a szerelmi- ironikus-szatirikus novellák keverednek egymással. A költő műve révén válhatott önálló műfajjá a novella. Későbbi neves írók, mint Shakespeare vagy Kets átvették témáit és meséit, és merítkeztek azokból.

Istvánffynál Zrínyi egyik vitéze, Stephanus Segovitius 1544-ben párviadalt vívott egy Deli Vid nevű törökkel. Ilyen nevű személy több is szerepelt Zrínyi környezetében és Szigetvár lakói között.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című művének szereplője. 1544-ben a a kamengrádi olajbég szerepét töltötte be, akit Segovics lovas hadnagy ölt meg (azonos lehetett Deli Viddel).

A valóságnak az a darbja, eleme, amelyre a szó vonatkozik.

( ld. csodás elem)

A dal és kóruséneklés elsősorban a református kollégiumokban élt. A fennmaradt források, melyek a kor magyar nyelvű dalkincsét megőriztél az ún. diákénekeskönyvek vagy melodáriumok. A melodárium a kollégiumi diákok által összeállított vegyes tartalmú, kéziratos zenei gyűjtemény, melybe többnyire egyházi és világi énekeket másoltak be.

( gör) Magyarázat, útmutatás.

(v. Bacchus) A bor és a szenvedélyeket felszabadító mámor istene a görög mitológiában. Zeusz és a halandó Szemelé fia.

( ném. Guckkastenbühne ="kukucskáló színpad") a XVI. század szülötte. A dobozszínpad nevét onnan kapta, hogy felépítése leginkább olyan ládához hasonló, melynek egyik falát kiemeltük. E "rés" elé ültetjük le a nézőket, akik így az előadás néma tanúivá vál

( gör) A Kr.e II. évezredben északról utolsónak bevándorolt görög törzs.

A katolikus egyház által létrehozott úgynevezett kettős igazság elmélete(duplex veritas). Az elv elterjedésével kezdenek önállósulni a természetfilozófiai és természettudományok.

Jelentése: egységesség, homogenitás.

Különféle elemekből összeválogatott, ingadozó szemléletű művészeti stílus.

Válogatás" (gör.) szóból; Többnyire pásztori környezetben élő vagy oda vágyó emberek szelíd világát, illetve a nyugodt és békés életre való vágyakozást kifejező költemény; az antik ecloga gyakran párbeszédes formájú, epikus és drámai elemeket is tartalmaz

(görögül: 'önkívületi állapot') = Az elragadtatás legfelsõ foka. Önkívületi, erõsen felizgatott, felindult állapot.

A legelterjedtebb jelentéskörben a magyar nyelvben a rövidebb epikus művek megjelölése. A novellához képest terjedelmesebb, eseménysorozatot ábrázol.

Az elégikus dialógus szomorú hangulatban előadott párbeszédes jelenet.

Thomas Stearns Eliot (1888-1965) Nobel- díjas költő, drámaíró, kritikus. Jelentősége abban áll, hogy felelevenítette a legendás Arthur király életét megörökítő lovagvilág meséit.

Annak az egy Istennek a neve, aki minden tulajdonság birtokában áll. A megnevezés legtöbbször az Ószövetségben fordul elő.

( gör. er. vándorszó: kép, betét, szöveg) A poétikában a költői képek következetesen ismétlődő, többértelmű használata. A kép z alkotóra, a hősökre, a helyszínekre utalhat. A barokk korban kedvelt összetett művészeti forma. ( kép ás írás) jelképes értelmű

A regény egyik fajtája, a múltban megélt gondolatokra, érzésekre épül a mű. Az emlékezés folyamatát segíthetik tárgyak, személyek, illatok stb.

A Bibliában található szöveg, mely teljes mértékben elüt a többi alkotás stílusától. Témája a szerelem. Salamon, izraeli királynak tulajdonítható az írás.

( fr. áthajlás) Verstani jelenség. A verssor vége mondattani szempontból szokatlan helen választ el szorosabban összetartozó szavakat, szókapcsolatokat, tagmondatokat. Lehetővé válik általa a szöveg valamely részének nyomatékos kiemelése.

A klasszikus eposzok egyik állandó eleme, kelléke, amely nagy terjedelmű, részletező, szinte önálló életet élő hasonlat.

Francois Villon(1431-1463) reneszánsz francia poéta Akasztottak balladája című verse, melyet egy utcai verekedés következményeként kihirdetett halálos ítélet ihletett.

(gör. lat. Epithalamium), lakodalmi dal a görögöknél és rómaiaknál, melyet ifjak és hajadonok karban felváltva énekeltek az új házaspár hálószobája (thalamos) előtt. A görög lírikusoktól néhány töredék, a római Catullustól azonban egy hosszú nászdal marad

állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz)

( gör.= betoldás) Az epikus és drámai költemények olyan szerkezeti egysége, amely nincs közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával, de a mellékszálakkal sem s így átmenetileg késlelteti a végkifejletet.

1 hosszabb jambikus sor után 1 rövidebb következik.

Nagyeposz vagy nemzeti eposz elnevezése, mely az eposz egyik legigényesebb válfajának tekinthető.

Megkülönböztethetjük a népeposzt (a nép ajkán keletkezett s csak későbbi gyűjtés alapján feljegyzett művet, pl. Kalevala) és a műeposzt (ismert szerző önálló alkotását).

Az eposzi kelléktár része, mely a hősök nevéhez egy rájuk jellemző tulajdonság jelzőjét illeszti, ezáltal növelve vagy csökkentve jelentőségüket.

A ferences Karthauzi Névtelen 1526-1527-ben magyar nyelven alkotott legenda- és levélgyűjteményét (az Érdy-kódex anyagát) álltotta össze.

( gör.= jó hír) A „jó hír” a Messiás eljövetele. Az evangéliumok Jézus életét, tetteit beszélik el, tanításaival ismertetnek meg. Több műfaj felhasználásával jön létre. A legtöbb görög nyelven készült. A keresztény egyház négyet választott ki hitelesnek:

Krónikások által latin nyelven lejegyzett, középkori történetíró műfaj, melyben az események évről évre fel vannak tüntetve.

bevezetés, a drámai mű azon része, amelyen az író megismertet az előzményekkel és bemutatja a kiinduló helyzetet

Ezékiel ben Búzi (i.e. 623- i.e. 571) héber próféta. Eksztatikus víziók és látomások kísérték életútját, melyeket az Ószövetségben is helyet kapó könyvében rögzített.

Aiszóposz ókori görög írónak tulajdonított, tanító jellegű művek összessége, melyet i.e. 4. század végén egy Démétriosz nevű görög költő gyűjtött csokorba.

Művelődéstörténeti korszak, s annak szellemi mozgalma. Célja a polgári társadalom megteremtése. A 18. század egészét áthatja.

( lat. = szakítani, törni) Elkészült, de teljes egészében fenn nem maradt irodalmi alkotás. ( Szophoklész: Nyomkeresők)

( gör-lat.) Az Ókori Frígiának, ( kizsázsia észak-nyugati részének) indoeurópai nyelvű lakossága.

Egy esemény vagy történelmi személy monografikus története (res gesta – viselt dolgok).

A görög mitológia óriásai, Gaia gyermekei. Anyjuk bíztatására hadba vonultak az olimposzi istenek ellen, akik Zeusz és Héraklész vezetésével legyőzték őket.

A mezopotámiai mitológia hőse, Uruk legendás királya ( Kr.e 28. század) kétharmad részben isten, egyharmad részben ember.

A gospel egy zenei stílus, melyet a keresztény vallásban használnak az egyéni vagy közösségi hit zenei formában történő kifejezésére, és ezzel együtt vallásos alternatívát nyújtanak. A Zsoltárok könyvének szerkezetét tekintve az említett gospelek is jelen vannak a műben.

A líra a három nagy irodalmi műnem egyike az epika és a dráma mellett. A lírai műnem kialakulása az ókori görögök idejébe nyúlik vissza. A korai századokban alakulhatott ki a szájhagyomány útján terjedő ősköltészet formájában. A görög lírai költészet kezdetének az irodalomtörténet a VII.századot tekinti.

( lat.) 1 Fokokra osztás, méretezés. 2. Tudományos rangot, címet ad, képesít.

I Gergely pápáról ( 590-604) elnevezett liturgikus énekek. egyházi dallamok neve. I. Gergely meghatározó szerepet játszott ezek összegyűjtésében és rendezésében. A római katolikus egyház hagyományosan liturgikus éneke. Eredete a hellenisztikus idők zsina

Kis próféta, akinek írásai az Ószövetség béli próféták könyvében találhatóak.

( gör. ) A szentek életének leírása és kutatása.

( danse macabre) Középkori műfaj, groteszk vízió arról, hogy a „halál” utolsó táncba hívja az embereket nemre, korra és társadalmi rangra tekintet nélkül.

Olyan versrendszer, amelyben a fő ritmusalkotó elv a hangsúly.

( 11-12.század) Győri püspök. I. ( Könyves) Kálmán király megbízásából összeállította Szent István életiratát. Ezt nevezik így.

A szóképek egyike; két különböző, de egymással bizonyos ponton érintkező fogalom, dolog, személy egymás mellé állítása abból a célból, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük, elképzeltessük. A hasonlat mindig két tagból áll: a hasonlítottból és a hasonl

A trójai mondakör szerint Menelaosz spártai király felesége, akinek elrablása több forrás szerint a trójai háború kitörésének nem közvetlen oka volt.

( gör.= dicséret ) Költői és liturgikus műfaj. Az óda egyik válfaja. Valamely eszmét, nemzetet stb.. magasztaló lírai mű.

A 16. századi verses epika egyik műfaja, tárgya egykorú vagy a múltbéli történelmi esemény (politikai szituáció vagy katonai tett).

Írásos formában vagy élőszóban folytatott vita, különböző vallások, hittani tételek, vallási nézetek témájában.

Mindazon művek összessége, amelyek egyházak, vallásfelekezetek, szekták között egyes hittételek, vallásos nézetek kérdéseiben folytatott vitákhoz kapcsolódnak. ( röpirat, pamflet, értekezés, intelem stb. )

Homérosz valódi létezésének és művei forrásának megkérdőjelezésén alapuló tudományos kérdésfeltevések sorozata.

Egyneműség, mely az élővilágban egy rendszertani kategóriába sorolható alapvonások szerveződésén alapul.

Olyan viselkedésformát képviselő személyek, akik nemcsak testi kvalitásuk miatt kiemelkedőek, hanem a világrend védelmezőiként is.

A legősibb epikai elem, melyet a geszták és a krónikák őriztek meg, többnyire töredékes formában.

Epikus műfajcsalád, melynek történetei a népvándorlás körüli időszakról szólnak. Főhősei valós vagy fiktív alakok, akiknek a legfőbb erényük: a bátorság.

15. századi csehországi eretnekmozgalom. Nevét alapítójáról Husz János ( 1320k-1415) prágai egyetemi rektorról kapta. Lényege a papa tekintélyének elutasítása, a szentségek egy részének, a szentek tiszetletének és a búcsúknak az elvetése, a Biblia egyedül

Jogi és társadalmi rendszer, melyben a hűbérúr hűbéresének egy meghatározott időre, földet adományoz, aki ezért cserébe szolgálattal és hűséggel tartozik neki.

Verstípus; gúnyos, hibákat kifigurázó, csipkelődő vers. Eredete bizonytalan, de az irodalomtörténet népi gyökerekre gyanakszik. A Déméter-kultusz ünnepségein használatos csúfolódó rigmusokkal vagy a Dionüszosz-ünnepeken elhangzó pajzán versekkel rokonítható. A népszokást igazolja az ún. aitiológiai monda, melyben azt a szolgálóleányt nevezték Iambénak, aki a leányát gyászoló Démétert szabados tréfáival felvidította. Versformáját meghatározza a jambus, az egy rövid és egy hosszú szótagból álló versláb, illetve az ebből építkező verssor. A jambikus költészet ebből a műfajból önállósult, és vált a lírai költészet egyik alapformájává.

( gör. ) Költői műfaj. Eredetileg többnyire pásztorokról szóló rövid, verses drámai életkép ( eidüllion) . Később az elnevezést a bukolika lírai és epikai alkotásaira is kiterjesztették, s az újkorban a prózai életképeket is idilleknek nevezték.

A jelen, múlt és jövő idősíkjainak együttes megjelenése egy költeményben, rendszerint összehasonlító szándékkal.

Árpád-házi magyar király, 1148-ban született, 1172-től haláláig, 1196-ig uralkodott. A lovagi irodalom műveiben közkedveltek voltak az Árpád-házi királyok, így III. Béla is.

( lat.) Utánoz.2. színlel, mímel, hamisít.

( lat) Krisztus követése. A középkori keresztény gondolkodás egyik kulcsfogalma. A tökéletes erény képviselője az emberré lett Fiú, Krisztus. Valamennyi hívő számára az ő földi élete jelenti a példát. Az imitatio Christit azok valósítják meg, aki tevőleg

Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával. Az individualisták az egyéni célok és vágyak elérését állítják a középpontba, elvetve a külső befolyást, jöjjön az akár társadalomtól, államtól vagy más egyéntől, csoportosulástól vagy intézménytől. Az individualisták nem fogadják el a hagyomány vagy a vallás jelentette kötött moralitást sem mint az egyéni választás lehetséges korlátait. A reneszánsz korszakában ezt a fajta emberközpontúságot humanizmusnak nevezték. Az individualizmus szembehelyezkedik a holizmussal, a kollektivizmussal, a fasizmussal, a kommunalizmussal, az etatizmussal, a totalitarianizmussal és a kommunitarianizmussal, amelyek mind arra épülnek hogy bizonyos közösségi vagy csoportérdekek, szocietális célkitűzések, esetleg faji vagy nemzeti alapú érdekközösségek elsőbbséget élveznek az egyéni boldogulással szemben.

( lat) Legnagyobb, legdíszesebb ( sokszor festett) kezdőbetű a középkori kéziratokon és a dísznyomtatványokon.

( lat.) Közjáték.

('szövegköziség, szövegek közöttiség'.) A különböző szövegek között kimutatható hasonlóság, esetleg azonosság. Szövegalkotó, szövegátalakító eljárásként valamely szövegbe szó szerint vagy célzásszerűen (célzás, allusio) beépített másik szöveg Gyakori a r

( Fr.) Cselszövő, bajkeverő ember. 2. Ilyen személyt alakító színész.

Ókori görög törzs elnevezése. illetve ennek a törzsnek a nyelvjárása.

Az irodalmi alkotás lehet prózai mű vagy verses formájú költemény. Ez alapján beszélhetünk prózai irodalomról vagy költészetről. Mindkettőnek megvannak a maga sajátos nyelvi és stilisztikai eszközei: az írói eszközök, illetve a költői eszközök, ezen belül a versformák.

Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak is. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, melyek azt nemzetté teszik. A héber Biblia, a görög Iliász és Odüsszeia, a magyar himnusz vagy a Magyar Köztársaság Alkotmánya mind az irodalom fenti meghatározásába illik.

Olyan tanító, didaktikus színjáték, amit az iskolában diákok adtak elő.

Az istenek születése a görög mitológia által megteremtett mítosz. A mitológia szerint ugyanúgy születnek, mint az emberek, csak nem éppen a legtermészetesebb módon jönnek világra. A görög mitológia leggazdagabb forássai tagadhatatlanul Hésziodoszhoz vezetnek vissza.

Az Isteni igazságra vezérlő kalauz Pázmány Péter egyik legjelentősebb teológiai összefoglaló műve.

A Vetus Latina a Biblia Vulgata előtti latin fordításainak neve, ennek egyik típusa az európai Itala (a másik típus az afrikai Afra). Az Itala a 3-4. század környékén Itáliában készült változat; teljes, de ennek is több helyi variánsa alakult ki.

Ithaka a jón szigetek egyike, aki királyáról, Odüsszeuszról vált méltán híressé.

Az ember azon készsége, hogy az intuíció segítségével érzelmi értékítéleteket alkot a külvilág jelenségeiről, hatásairól. Ezen ítéletek mértékei az egyén ideáljai, s minthogy ezek szubjektívek, az ízlésítéletek is ilyenek, nem feltétlenül fejezik ki a megítélt tárgy objektív értékeit.

A jambus irodalmi fogalom, a leggyakoribb időmértékes verslábak egyike. Értéke három mora, egy rövid és egy hosszú szótagból áll. Párja (fordítottja) a trocheus. A jambus szó jelentése valószínűleg "dobás", "dobós", egy táncfajta elnevezése legfőbb figurájáról.

Próféta, isteni kinyilatkoztatást közvetítő személy, Kr. e. 7.-6. sz. fordulóján élt. Könyve az Ószövetség, Próféták könyve című fejezetében található.

A jezsuita rendet, más néven Jézus Társaságát Loyolai Szent Ignác alapította 1540-ben. Legfontosabb feladatkörüknek a lelkigyakorlatokat tekintették, emellett foglalkoztak neveléssel és oktatással illetve szociális és egyéb lelkipásztori munkákkal.

( lásd jokulátor)

Az első fennmaradt, teljes egészében magyar nyelvű, kézzel írott könyv, t ferences művekből készült válogatás alapján magyar fordításban mutatja be Assisi Szent Ferenc legendáját és mondja el a szent és társai életét. A nyelvemléket korábbi tulajdonosáró

Próféta, akinek tapasztalatait és élettörténetét az Ószövetségben található Jónás könyvéből ismerhetjük meg. Bár először megkerülte Isten akaratát és küldetését, végül bűnbánata által Isten újra kegyeibe fogadta őt.

Az Ószövetségben található mózesi könyv, mely a zsidó nép eredetmítoszát és Egyiptomból való kivonulását meséli el.

Héra, görög istennő latin megfelelője. Neve jelentése: oltalmazó, útnő. Házastársi viszonyban élt Zeusszal ( a görög mitológiában), ám kapcsolatuk nem volt kiegyensúlyozott, ugyanis Zeusznak számos törvénytelen gyermeke született.

( lat) Hitelesített, elfogadott.

( lat) Egytételes, vagy rövid többtételes énekelt zenemû, hangszerkísérettel.

( gör-lat.) Teljes zűrzavar, fejetlenség, rendetlenség, összevisszaság

( gör.) Jellegzetesség, jellegzetes vonás

Az ókori görög lírának a kultikus körtáncokból kifejlődött egyik ága - a dráma egyik forrása, előzménye. Ünneplő költemény, mely a lelkesültség érzéséből fakad és melyet a hagyomány dithürambosznak nevez.

Olyan költők, akik dalaikat személyre szabottan, megrendelésre írtak. Műveiket ünnepek, költői versenyek alkalmával kórusok adták elő. Az V. században virágkorát élő költészet, később a drámai művekben élt tovább.

( gör-lat) Mindent felforgató, megtisztulásszerű élmény.

( gör) Rendkívüli nagy méretű elemi csapás. 2. Tömeges szerencsétlenség, baleset. 3. Teljes összeomlás, végleges romlás, tönre menés.

az elbeszélés egy fajtája; az elbeszélés kezdete és vége azonos vagy hasonló, ez szolgál a történet keretéül

Általános értelemben a személy részéről önmagára vonatkozó ismeretek önkéntes, szabad és szeretetből történő közlése, mely senki mástól nem szerezhető meg. Teológiai értelemben Isten tevékenysége, amellyel megnyitja az utat az emberek előtt az igazságok megismerésére.

Másnéven fejedelmi tükör. Tanító-nevelő célzatú mű, mely a leendő uralkodóhoz fordulva rajzolja meg az eszményi államfő alakját. Többnyire intelemjelleggel gyakorlati tanácsokat ad az uralkodáshoz, ill. a főrangú ifjak megfelelő szellemű neveléséhez. A mű

Francios Villon 1461-1462 között írta fő művét, a Testamentumot (Nagy-Testamentum) mely az 1456-ban írt Hagyatéknak, avagy Kis-Testamentumnak nevezett alkotás folytatásának tekinthető. A Kis-Testamentum formája végrendelet, mely közkedvelt műformának számított Villon korában. Szatirikus hangvételű mű, melyben korát ábrázolja.

( lat) A klasszikus ókor nyelveivel és irodalmával, elsősorban a görög és latin műveltséggel foglalkozó tudományág.

(gör.) Kettőspont.

A dráma egyik műfaja; a helyzet- és jellemkomikum eszközeivel éri el célját, a nevettetést. Általában kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok ütköznek össze. De komikus hatású az is, ha a kisszerű célok megvalósításához nagyarányú eszközöket használ a k

Ábrázolási mód; célja nevetséges hatás kiváltása, ez rendszerint bírálattal kapcsolódik össze (pl. a pozitív érték hiányának eltitkolása majd lelepleződése).

Komikus eposz, az eposzi kellékeket felvonultató, de ellentétes hatást kiváltó, komikus szituációt megjelenítő alkotás, kisszerű tárgy, téma ábrázolásakor az eszközök parodisztikus szerepet kapnak.

A görög tragédia része. A szereplők és a kar közötti lírai dialógus elnevezése.

( lat.) Szövegösszefüggés, egységes gondolati kapcsolatot tartalmazó szöveg.

Írói nézőpont. A lírai művekben megszólaló, egyes szám első személyű beszélő.

Az irodalom művelői: a világi papság és a szerzetesek, a vándor énekmondók, az egyházi vagy világi hivatalok. A világi költők, illetve versmondók a középkorban nem tartoznak a társadalom elismert polgárai közé. A középkori írásbeli kultúra nyelve a művelt Európában egységesen a latin. A középkor irodalmában élte virágkorát a vallásosság mellett a lovagi kultúra is, mely számos költeményt eredményezett az utókor számára.

A közösségi líra a közösség érzelmi, gondolati tartalmainak kifejezése, a személyiség azonosulása a közösséggel.

Krisztus lovagja vagy más néven Athleta Christi nem más, mint maga Zrínyi Miklós, aki Szigeti veszedelem című művében mint egy keresztény hős védelmezi Szigetvárt az ostromló törökökkel szemben.

Erdélyi unitárius püspök, költő, a népköltészet gyűjtője. Fiatalon népies hangú verseket írt, az 1940-es évektől a székely népköltészet összegyűjtésén és kiadásán fáradozott. Híres gyűjteménye Vadrózsák címmel jelent meg, benne dalok, balladák, gúnyversek

A görög mitológiában az idő istene. A római hitvilágban Szaturnusszal azonosítják. Uranosz és Gaia gyermekeként Kronosz a legifjabb titán, akit az új korszak vezető istenének tartottak. Sorsa végzetes: ahogyan ő letaszította apját, úgy taszítja őt Zeusz, a későbbi harmonikus világrend megteremtője.

Olyan tudományág, mely különböző kultúrák közös vagy érintkező elemei segítségével az emberi műveltség egyetemes jegyeinek megállapítására törekszik.