Az ókeresztény irodalom legnagyobb alakja Szent Ágoston (Aurelius Augustinus, 354–430) volt. Az észak-afrikai Numidia Thagaste nevű városában született, apja pogány, anyja (Szent Monica) keresztény volt. Tanulmányait Karthágóban végezte, később retorikát tanított, majd Milánóba került, ahol 386-ban felvette a kereszténységet. 391-ben pappá szentelték, 396-tól haláláig az afrikai Hippo város püspöke volt.

Vallomások(Confessiones) című műve az antik-keresztény irodalom lezárásának tekinthető. A Vallomásokkal új műfajt teremtett. Életrajzok, önéletrajzok már korábban is léteztek, Szent Ágostonnál azonban az önéletírás több mint az emlékek felidézése, kronologikus sorrendben történő közlése. A Vallomások a személyes élmény leírása, az ember legszemélyesebb, legintimebb, belső, lelki világának őszinte föltárása. Vallomás vágyakról, indulatokról, tévelygésekről, bizonytalanságokról, kételyről, véletlenekről, melyek sorsszerűen határozzák meg életünket, és vallomás a megtalált igazi hitről. Az útról, mely elvezet Jézushoz, Istenhez, a hithez. A mű első – izgalmasabb, olvasmányosabb – része az önéletrajz, a második elvontabb filozófiai, vallásbölcseleti elmélkedés a hit kérdéseiről. Szent Ágoston művének a lélek feltárásában (ezáltal a vallomásirodalomban sőt a lírában is) irodalomtörténeti jelentősége van.

Augustinus egyházatyaként fontos egyházszervezői szerepet töltött be, a Vallomások mellett számos elméleti, vallásfilozófiai művet írt. Elméleti munkái közül kiemelkednek az Isten városáról(De civitate Dei), A boldog életről és A szabad akaratról című munkái. Ezek az apologetikus, filozófiai művek a kereszténység fontos dokumentumai.

Vallomás: epikus műfaj, amelyben a szerző saját életét vagy annak egy részletét, esetleg személyiségének, jellemének, világszemléletének kialakulását vagy változásának folyamatát mondja el; legfőbb jellemzője az őszinteség és a szubjektivitás, a lélek rejtett titkainak feltárása. A műfaj (s a vallomásirodalom) megteremtőjének Szent Ágoston Vallomások című műve tekinthető, jelentős még. Rousseau: Vallomások, Tolsztoj: Gyónás; Rákóczi Ferenc latin nyelvű vallomásai.