AzOdüsszeia 24 énekből áll, terjedelme 12100 hexameter. Míg az Íliászzárt kompozíciójú, és szigorú kronologikus rendben követik egymást az események, az Odüsszeiában a több szálon és színtéren folyó események lazább szerkezetben kapcsolódnak egymáshoz. A cselekmény belső ideje a tízévi bolyongás utolsó szakaszát, mindössze negyvennapnyi eseményt ölel fel. Az előzményeket és a jövőt itt is utalásokból ismerhetjük meg, a múlt történései azonban nagyobb szerepet kapnak. Homérosz a múlt eseményeit elbeszélő epizódokba sűríti. Nesztór és Menelaosz Télemakhosznak mesélik el a hazatérés viszontagságait. Démodokhosz, a hivatásos énekmondó Alkinoosz, a phaiákok királyának az udvarában, Odüsszeusz jelenlétében énekli meg a Trója alatt vitézkedő görögök hőstetteit, a vár ostromát és bevételét, illetve az azóta eltelt időt. Odüsszeusz pedig maga meséli el egyes szám első személyben az átélt kalandokat.

A 24 ének két 12 énekből álló részre tagolható: az előzményekre és a hazatérés eseményeire. Ezen belül négy jól elkülöníthető egységből épül fel a szerkezet. A részek időrendje nem lineáris.

A szerkezet másik sajátossága a késleltetés.Odüsszeusz tíz éve bolyong, az istenek végre elrendelik hazatérését, az ithakai állapotok sem tarthatók fenn tovább. A hazainduló Odüsszeusz mégis hajótörést szenved, késlekedik. A késleltetés a feszültségteremtés eszköze az eposzban.

késleltetés: az események menetét lassító, hátráltató tényező az epikus és drámai alkotásokban