Valamely mű tartalmának nem szó szerinti, hanem saját szavakkal történő felidézése, elmondása. Mindez akaratlanul is magyarázatot, a mű értelmezését rejti magában.

( gör. er. vándorszó: kép, betét, szöveg) A poétikában a költői képek következetesen ismétlődő, többértelmű használata. A kép z alkotóra, a hősökre, a helyszínekre utalhat. A barokk korban kedvelt összetett művészeti forma. ( kép ás írás) jelképes értelmű

Dicsőító költemény. Az ókori görögöknél és rómaiaknál ünnepi magasztaló beszéd, melyben magas rangú, híres embereket dicsőítettek.

Balassi költészetének javarészét ez a 17. századi, kézzel másolt kódex őrizte meg. amely hosszú lappangás után 1874-ben került elő a zólyomradványi könyvtárból. Bevezetőjében a tudós másoló háromféle Balassi-verset különböztet meg tematikai szempontból:

Balassi-strófa= Balassi Bálintról elnevezett hangsúlyos ritmusú, három részből álló, kilenc soros versszak; az egységek szótagszáma : 6,6,7 ; rímképlete : a,a,b; c,c,b; d,d,b

(gör=előbeszéd) A cselekményt bevezető szöveg a színmű elején. Szerepe, hogy ismertté teszi a darab megértéséhez szükséges előzményeket, felvilágosítást ad a történet helyszínéről, szereplőiről. Célja pl. a hallgatóság hangulatának felfokozása lehet.

Az egri hős, Dobó István leánya, Balassi Bálint unokatestvére, majd később felesége.

( 1554-1594) A magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedõ alakja. Művei életében nem jelentek meg, a Szép magyar komédia és versei kéziratos másolatban maradtak fenn. Külön strófaszerkezetet is alkot, ez a Balassi strófa, mely érdekes, speci

Az egyházi énekek egy fajtája.

( zsánerkép) Kisebb prózai vagy verses mű. A mindennapi élet valamelyik jellemző, tipikus alakját, helyzetét örökíti meg. A kelet-európai irodalomban a 19. század első felében vált divatossá.