Eredeti nevén Csezmicei (Cesingei, Kesincei) János, horvát kisnemesi családból származott. Rokonságban állt Vitéz Jánossal (anyja Vitéz Borbála), Mátyás udvarának tudós humanista személyiségével, akinek a nevéhez fűződik a rövid életű pozsonyi egyetem alapítása. Az apa személyét homály fedi. Janus Nagyváradon kezdte iskolai tanulmányait (Vitéz János itt volt püspök). Tehetségének és támogatóinak köszönhetően 1447-ben Itáliába került. Ferrarában, a világhírű Guarino da Verona iskolájában tanult, szellemisége itt alapozódott meg, költői pályája is itt indult.

Ferrarai korszak A ferrarai korszak legjelentősebb irodalmi termése epigrammaköltészete. Kritikus hangú, gúnyos, támadó szellemű, rövid, tömör versei mellett a szerelmi költészet példáira is felfigyelhetünk. Ez utóbbiak legremekebb darabjai az erotikus tárgyú versek. A reneszánsz életöröm és a testi szerelem gyönyöre gáttalanul árad a sorokból. De megfigyelhető – főként a túlzásokkal teli versekben – a testiségtől való viszolygás érzése is. A szövegek értelmezői rendszerint e két végletnek megfelelően magyarázzák Janus verseit. Akármelyik is az igazság, a költői érzék a megfogalmazások szellemességében figyelhető meg leginkább. Tudomány, költészet, szerelem (egy Ágnes nevű leányhoz írta verseit): ezek töltötték ki a fiatalember életét.

Padovai korszakPadovában jogot tanult, miközben már Itália-szerte ismerték. Padovai korszakában panegyricus-költészete a legjellemzőbb. Dicsőítő költeményeket írt Guarinóról és egy gazdag velencei kereskedőről, Marcellóról. Ekkor kezdett Plutarkhoszt fordítani. Tanulmányait a doktori diploma megszerzésével fejezte be 1458-ban, majd hazatért Magyarországra.

Politikai karrier Államférfiként, politikusként egyike a legbefolyásosabbak személyiségeknek. Előbb a királyné kancelláriájának, majd a királyi kancelláriának a vezetője, váradi kanonok. Mátyás 1459-ben a pécsi püspökség élére állította. Az egyház feltétlen támogatását a király azzal érte el, hogy legmegbízhatóbb embereit nevezte ki az egyházi intézmények élére. Az ízig-vérig világi gondolkodású Janust pappá szentelték, a királyi központosítási politika érvényesítőjeként tevékenykedett. A politikai, közéleti feladatok ellátása mellett új lendületet vett lírai költészete. Megszülettek – a magyarországi költészet legjellemzőbb darabjaiként –az elégiák. Személyes élmények és érzések, kétségek és bánatok fogalmazódnak meg bennük.

1465-ben Mátyás követségbe küldte Itáliába. II. Pál pápa segítségét kellett kérnie a török elleni küzdelemhez. Két ekkori beszédének fogalmazványa fennmaradt az utókorra.

Itáliai tartózkodása alatt ismerkedett meg az újplatonistatanokkal. E tanok hatása érződik Saját lelkéhez című versében. Amíg az újdonsült diplomata az előkelő udvarokat látogatta, Mátyás külpolitikai elképzelései megváltoztak. A török ellen indítandó háború tervéből béke kerekedett, a magyar király a Közép-Európát egyesítő császárság megvalósítására törekedett. Vitéz János és Janus is ellenezte ezeket az elképzeléseket. Mindketten kegyvesztettek lettek. Vitéz Jánost Esztergomba, Janust Pécsre parancsolta az uralkodó. 1471-ben Vitéz János vezetésével királyellenes összeesküvés szerveződött, ugyanis Mátyás a csehországi háborúk miatt súlyos adókat vetett ki a főpapokra. Janus is bekapcsolódott a szervezkedésbe. A terv kitudódott, Janus az önkéntes száműzetést választotta. A viszontagságokkal teli úton, melyen Itáliába igyekezett, tüdőgyulladást kapott. Harmincnyolc évesen ebbe halt bele 1472. március 27-én Medvevárban. Pedig a király megkegyelmezett neki, amit az is bizonyít, hogy Mátyás utasítására hátrahagyott műveit összegyűjtötték egy királyi corvinába. Sírkövére saját versét vésték (aminek sajnos nem maradt nyoma).

panegyricus: megrendelésre készült hosszú dicsőítő költemény, kevert műfaj; témája a megénekelt valóságos személy felmagasztalása

Karliczky Margit: Janus Pannonius, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1969