A rómaiakhoz (A polgárháborúk idején)

Hová, hová rohantok, vétkesek? Miért

fog újra kardot jobbotok?

Kevés latin vér folyt el eddig hasztalan

mezőkön és tenger vizén?

Nem, hogy kaján Carthago büszke várait

felgyujtsa Róma harcosa,

s a még veretlen brit bilincseink között

vonuljon át a Szent Uton,

de, mint a parthusok szeretnék, hogy saját

kezünktől vesszen városunk!

Nem tesznek így sem farkasok, sem tigrisek,

csak más vadakra rontanak.

Vak gyűlölet, vagy még hatalmasabb erő,

vagy bűn sodor? Feleljetek!

Hallgatnak. Arcuk sárga sápadás lepi,

szívükben szédült döbbenet;

így van. Kemény sors űzi, Róma, népedet,

testvérölésnek bűne sujt,

mióta ártatlan Remusnak vére hullt

e földre, átkot hozva ránk.